„Meddig feszíthető az egészségügyi ellátás húrja…?”

„…és meddig károsítható tovább az egészségügyi ellátás?” - tették fel a kérdést egy nyilvános sajtóbeszélgetésen a Civil Összefogás Szegedért kezdeményezés keretében a gyógyításban dolgozók képviselői. A jelenlegi helyzet felvázolása bizony ijesztő képet mutat: a hazai egészségügyi rendszer összeomlóban van, amit már csak a szakmájukért elkötelezett és a betegekért felelősséget érző szakdolgozók tartanak össze.

A Polgári Orvoskör, a Professzorok Batthyány Köre szegedi csoportja, a Magyar Orvosi Kamara Csongrád megyei Területi Szervezete közös rendezvényén

Wittmann Tibor

, a SZTE ÁOK I. Belgyógyászati Klinika vezetője ismertette a 2002 óta egyre bizonytalanabb helyzetet: csökken az ágazat GDP-ből való részesedése, romlik a légkör a szakmában dolgozók között, az orvosok nem tudnak esküjüknek megfelelően dolgozni, a privatizáció folyamatosan fenyegeti a szakmát. „Amikor a

Medgyessy

-kormány elsöpörte a Fidesz által elindított konszolidációs tervet, az ágazat elindult a lejtőn. Akkor megkezdődött az állami pénzek kivonása, a szakembereknek felmondtak vagy elüldözték őket az országból. Az eredmény: üres körzetek, ellátási lehetőségük határán lévő osztályok, a betegek érdekében rengeteg túlmunkát vállaló szakdolgozók, anyagi megbecsülés nélkül. Ma már tényleg csak az egészségügyben dolgozók tartják össze a rendszert.” - foglalta össze a professzor, aki szerint jelen pillanatban valóban megvan a veszélye annak, hogy szétesik ez a rendszer. Wittmann Tibor hosszasan sorolta a problémákat: spórolni csak elbocsátással tudnak, a betegeknek nincs pénzük a gyógyszereik kiváltására, a Kórházszövetség pedig bejelentette, hogy még az idén be kell zárni néhány kórházat a jelenlegi finanszírozás fennmaradása esetén. „Meg kell állítani mindezt, új irányra van szükség az egészségügyi politikában is!”

A legértékesebb a jó szakember

„Az egészségügy legnehezebben pótolható, legértékesebb eleme a jó szakember” - tette hozzá

Dux László

, a Professzorok Batthyány Köre szegedi csoportjának elnöke, majd kifejtette, mindkét végén ég a rendszer: az idős kollégák terhelhetősége egyre csökken és a nyugdíj mellett már kevesebbet tudnak vállalni, a fiatal szakorvosok képzésére fordítható keret pedig egyre szűkül. A professzor szerint a szabályozások alapján a rezidenseknek nem lesz elegendő helye, mert a kormányzat csökkenti a felvehető gyakornokok létszámkeretét. „Szinte rákényszerítik őket a távozásra és igazából visszatérniük sincs hová. Külföldön viszont kapva kapnak a jól képzett magyar orvosok után, hiszen rezidensképzésünk is európai szintű. Oda jutottunk, hogy akár egy egész évfolyamnyi orvos távozhat egyszerre az országból, ami hatalmas krízist okoz a hazai gyógyászatban.” A legnagyobb luxus, hogy a milliókért kiképzett orvosokat nem tartja meg az ország – tette hozzá mindehhez

Blazsovszki Matild

szegedi házi gyermekorvos, aki elmondta, jelenleg Európa egyik legjobban szervezett gyermekorvosi rendszerét verik szét Magyarországon. A házi gyermekorvosi szakmában nincs utánpótlás-képzés, holott elég magas az átlagéletkor közöttük. „Szinte lehetetlen így egészséges gyermekek felnevelése.”

Új irányra van szükség az egészségügyben is!

A járóbeteg-ellátás fő gondját az jelenti, hogy a megelőzésre nem jut pénz, holott ez sokat segítene az egész rendszernek, mivel jóval olcsóbb, mint a gyógyítás. Ezzel ki lehetne váltani a fekvőbeteg-ellátás jó részét. - fogalmazta meg

Varga József

, szülész főorvos. A szűrővizsgálatokról szólva tragikusan kevésnek nevezte azokat a területeket, ahol egyáltalán sikerült megszervezni a vizsgálatokat. A Magyar Rezidens Szövetség képviselője,

Volford Gábor

elmondta, hogy a pályakezdő orvosokat leginkább az alacsony bérek és a munkakörülmények riasztják el. Az egy orvosra jutó betegek száma egyre magasabb, ez megnehezíti a hatékony gyógyítást.

Gyógyszer vagy élelmiszer?

Marosi György

, a szegedi Sürgősségi Betegellátó Osztály vezető főorvosa úgy fogalmazott, krónikus forráshiány jellemzi ma az egészségügyet. A kormányzat által előirányzott 30 milliárd forintos pénzkivonás jelentős részét a gyógyszerkasszából veszik ki. Ez olyan áremelést jelent, ami a legfontosabb gyógyszereket is érinti: a szívbetegségre vagy allergia ellen szedhető szerek 30-50 százalékkal, de egyes gyomor- és bélgyógyszerek 100-300 százalékkal is drágulhatnak. „Már most is csökkent a patikák forgalma, mivel sokan vannak, akiknek minden hónapban el kell dönteni, gyógyszert vagy élelmiszert vásároljanak-e.” „Fel kell hívni a társadalom figyelmét az egészségügy problémáira, mert a betegek egy része fokozatosan eltűnik a rendszerből. Ez az a húr, amit már nem lehet tovább feszíteni.” - fejtette ki a beszélgetés mottóját

Domokos István

. A Magyar Orvosi Kamara Csongrád Megyei Területi Szervezetének vezetője úgy véli, a jelenleg zajló folyamatok társadalmi szinten nagyfokú lelki, fizikai és szellemi leépüléshez vezetnek és meggyorsítják a népességfogyást. Dux László zárszóként arról beszélt, hogy egyedül a társadalom összefogása lehet a megoldás a problémákra. Erre jó példaként idézte a tavalyi szociális népszavazást, mely nélkül szerinte már jóval több lenne az országban az egri kórházhoz hasonlóan rossz helyzetbe került intézmény.