Létezik magyar ügy is

A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) pénteki, budapesti ülésén Orbán Viktor azt mondta, hogy az autonómiatörekvések korszerű törekvések, amelyeket Magyarországnak kötelessége támogatni, majd hozzátette, jó esély van arra, hogy a határon túli magyarok ügye ismét fontos politikai kérdéssé válik - számol be az eseményről az mno.hu.

A Fidesz elnöke hangsúlyozta: egy támogatás értékét elsősorban az határozza meg, hogy a támogatónak mekkora ereje van, márpedig a magyar érdekérvényesítés gyenge, „Európában súlytalanok vagyunk". „Mindannyiunknak érdeke, határon belül és határon kívül, hogy lezárjuk azt a korszakot, amely Magyarországot legyengítette (...), amely felszámolta a nemzetpolitikát, amely nem törődött és ma sem törődik a Kárpát-medencei magyarokkal, (...) sőt nyíltan hátat fordít a határon túli magyaroknak" - fogalmazott. Orbán hozzátéve: a jó hír az, hogy ez már nem tart soká, a változás elindult, úton van, és „reményeink szerint be is fog következni".

„Ha van koszovi és tibeti ügy, akkor létezik magyar ügy is"

Tőkés László

a tanács ülésének kezdetén mondott beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az eddig alkalmazott „hagyományos módszerrel", csak a nyilvános közvita szintjéig jutott el a határon túli magyar önrendelkezés ügye az EP-ben, a célként megjelölt „egységes európai kisebbségvédelmi rendszer kimunkálása" nem valósult meg. Ezért szükséges a magyar ügy markáns, egyedi módon való kezelése. „Ha van koszovói és tibeti ügy, akkor létezik magyar ügy is" - fogalmazott Tőkés László, hozzátéve: ha az anyaországban tízmillió magyart megillet az önrendelkezés joga, akkor a korlátozott önrendelkezés joga a határon túli magyarokat magától értetődően megilleti.