Közélet

Március 15-e: „Új reformkorra van szükség!”

Március 15-e: „Új reformkorra van szükség!”

2009. március 15., vasárnap
Március 15-e: „Új reformkorra van szükség!”

A nemzeti ünnepen délelőtt a Klauzál téren a város, délután a Móra Ferenc Múzeum előtt a Csongrád Megyei Önkormányzat tartott megemlékezést az 1848-as forradalom emlékére. A megyei programon Magyar Anna, a Közgyűlés elnöke a közös erővel elérhető helyes irányról beszélt, míg az ünnepi szónok, Gál Kinga, Európa Parlamenti képviselő az összefogás és az erkölcsi megújulás fontosságát emelte ki. A polgári megemlékezésen közreműködött Sasvári Sándor színművész, Sövény Tibor előadóművész és a Pavane Tánccsoport.

A forradalom és szabadságharc szegedi megemlékezését a városháza előtti zászlófelvonást követően a Klauzál téren tartották vasárnap délelőtt, ahol az ünnepi beszédet

Novák István

Ybl-díjas építész, Szeged 2009 friss díszpolgára, korábbi főépítésze tartotta. A szónok a város példamutatását és az összefogás jelentőségét hangsúlyozta mind az 1848-as események, mind a 130 éve betörő nagy árvíz alkalmával. A Szegedi Nemzeti Színház művészei által megjelenített márciusi történések után pártok és civil szervezetek koszorúzták meg

Kossuth Lajos

szobrát. Akárcsak 161 évvel ezelőtt, ezen a vasárnap délután is szemerkélő eső fogadta a Móra Ferenc Múzeum előtt összegyűlt tömeget. Az ünnepi programnak helyet adó múzeumon kívül a Csongrád Megyei Önkormányzat és az Újszegedi Rendezvényház által rendezett megemlékezés nyitányaként

Sasvári Sándor

énekelte el a Himnuszt, majd

Sövényházi Tibor

előadóművész sorolta el az 1848-as követeléseket összegző 12 pontot.

Újító gondolatok és tettre kész magyarok ünnepe

Ünnepi köszöntőjében

Magyar Anna,

a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy ezen a napon mindig - mint 20 éve, a rendszerváltás hajnalán is - a nemzet érdekeinek képviseletét és ennek érdekében a változást kell követelni, hiszen csak ezáltal maradhat meg Magyarország. De csak akkor volt sikeres ez az ország, ha nemcsak kívánta a változást, hanem meg is ragadta a kínálkozó lehetőségeket, amik által jobbra fordíthatta sorsát. Hazánkat sok trauma érte történelme során, de ezekből mindig sikerült kilábalnunk, ha voltak irányt mutató és céltudatos magyarok, akik küzdöttek a nemzetért. „Március 15. az újító gondolatok, a tettre kész magyarok nagyszerű, méltóságteljes ünnepe. Ünnep, amikor érezzük a levegőben, hogy érdemes küzdeni a nemzeti közösségünkért."

Az elnökasszony felidézte, hogy a forradalom előtt két évvel gazdasági válság, aszály, fagy és árvíz sújtotta az országot - a közösségek összefogásával azonban mégis sikerült ezeket legyőzni. „Most nincs árvíz és háború, de anélkül is nagy bajban van a hazánk... a kormányzat árvíz és háború nélkül is pusztulás felé viszi nemzetünket." Megoldás és stratégiai irány helyett pedig csak megszorítást és kommunikációt kapunk. „Csak közös erővel szabható új irány az ország sorsának! Merjünk a jövő emberei lenni! Merjünk új irányba indulni!" - fejezte be köszöntőjét Magyar Anna.

Felelősség egymásért és a hazáért

A rendezvény ünnepi szónoka

Gál Kinga

európa parlamenti képviselő

(képünkön)

volt, aki az 1848-as népfelkelésben és a szabadságharc során tanúsított szerepéért Szeged városának és népének méltatásával kezdte beszédét.

Kölcsey Ferenc

szavait idézve kifejtette, hogy az egy mélyülő gazdasági és társadalmi krízisből csak „az összes társadalmi réteget érintő önzetlen és teljes körű összefogás jelentheti a kiutat." Ezzel szemben a válságra hivatkozva a magyarok többsége behúzódik az otthona falai mögé és várja a megoldást, miközben hallgatólagosan megengedi, hogy a hatalom hazudjon, provokáljon és ellentéteket szítson az emberek között. „Az ilyen kormány érdeke, hogy mindenki mindenkit utáljon, mert akkor a népnek nincs ereje a kormány viselt dolgaival foglalkoznia." A reformkorban, illetve 1848-ban sikerült megfogalmazni a közösségi érdekeket, amiket közmegegyezéssel jogszabályokban is rögzítettek - mert tényleg ez volt az egyetlen út az elmaradottsággal, megkésettséggel szemben. A képviselőasszony szerint ma Magyarország nem az elmaradottsággal, hanem a leszakadással küzd, ezért új reformkorra van szükség! „Van egy szabad, demokratikus országunk, amelynek jelenéért és jövőjéért közösségként vagyunk felelősek." A hanyatlás és romlás ellen a megújulás, az összefogás politikája lehet a megoldás.

Nemzeti ünnep 2009-ben Magyarországon

Tilos tojást dobálni! Naranccsal járni! Véleményt kiabálni! Tilos a rácshoz közel állni! Fenntartott utakon tilos bármi, Tilos kinyitni és bezárni! Tilos titokban márciusban A szabadságra vágyni! Vérmes ebek húsodba marnak! Álnok törvények eltakarnak! Míg burjánzik a hazugság Tilalma született a hangnak! Az alázottság csontig éget! Csapolják nap mint-nap a béred, 2009 márciusában Tilos álmodni egy jobb létet! Szeged, 2009. március 14. Tóbiás Klára szobrászművész

Gál Kinga úgy vélte, közös és mély erkölcsi megújulásra van szüksége az országnak. „Olyan megújulásra van szükségünk, amelyben újra érték lesz a család, értékké válik az iskola és a pedagógus, az orvos és az ápoló. Értékes lesz újra a tisztességes munka, a törvénytisztelő ember. Értékké kell válnia újra a nemzeti vagyonnak, a köz érdekének - amelyet az állam meg is véd." 1848-ban a márciusi ifjak fel tudták ébreszteni a közösségi szellemet, tudtak egy civil összefogást létrehozni, amire ma is nagy szükség volna. Ők képviselik a magyar öntudatot, a lelkiismeretet, mely újra és újra megváltoztatja történelmünket és a legreménytelenebb pillanatokban is újra világítani kezd. A képviselőnő a jövőbe tekintve fejezte be szónoklatát, és kifejtette: csak az jut el oda, aki elég bátor, hogy elinduljon egy úton, melyen korábban senki sem járt. A jövő emberei azok lesznek, akik megteremtik azt. „Merjük vállalni, hogy magyarok vagyunk, merjünk vállalni felelősséget egymásért és hazánkért, merjünk a jövő emberei lenni! A gyermekeinkért, az ő jövőjükért."

Égető Gyuláé a megyei sajtódíj

Az ünnepi programban ezután elhangzott még

Tóbiás Klára

2009. március 15-re írott verse (lásd a keretes részt!) lánya,

Garzó Gabriella

előadásában, majd a Pavane Tánccsoport korabeli táncot adott elő.

Petőfi Sándor

: Magyar vagyok című - ma is aktuális gondolatokat felvető - versét Sövény Tibor tolmácsolta a hallgatóknak, végül Sasvári Sándor a múzeum főbejárata előtt lóháton ülve énekelte el a Nemzeti dalt. A rendezvény befejezéseként a jelen lévő társadalmi szervezetek és politikai pártok Klauzál Gábor 19. századi politikus és 1848-as miniszter szobrát koszorúzták meg a múzeum oldalában. A szabad sajtó napja alkalmából Magyar Anna közgyűlési elnök a megye sajtódíját Égető Gyulának, a Rádió7 és a promenad.hu cég- és szerkesztőségvezetőjének adta át a Móra Ferenc Múzeumban tartott ünnepségen.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.