A Visegrádi Négyek mérnökkamarái Szegeden
Háromnapos tanácskozás kezdődött október 9-én, csütörtökön délelőtt Szegeden: a Visegrádi Négyek mérnökikamaráinak és -szövetségeinek nemzetközi találkozója. Ehhez kapcsolódóan A város és folyója címmel rendeznek műszaki tudományos konferenciát.
A Magyar Mérnöki Kamara, a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara és a szegedi önkormányzat által rendezett konferencia keretein belül a résztvevőknek csütörtökön és pénteken módjuk lesz megvitatni többek között a vízparti városok fejlesztésének, azon belül a folyók kihasználásának lehetőségeit és korlátait, a nemzetközi együttműködés irányába tett és teendő lépések feltételeit. Az előadások két helyszínen, Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában és a Novotel Hotelben zajlanak. A szakemberek szekcióülések keretében szólalnak fel közlekedés, vízépítési, infrastrukturális és környezet kategóriákban. Szemezgetve a témák között az alábbi problémákról is szó esik majd: a városi árvízgazdálkodás kihívásai, Szeged, a hídhiányos város, a dél-alföldi régió ivóvízminőség-javító programja vagy például a Tisza városépítési és városfejlesztési szerepe Szegednél régen és ma.
Fejlesztések papíron és valóságban
A tudományos találkozó első napján ünnepi beszédet mondott
Farkas Dezső,
a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara elnöke,
Kováts Gábor
, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke és a szlovák kamara elnökhelyettese is. A konferencia megnyitóján
Nagy Sándor
városfejlesztési alpolgármester Szegedről mint e találkozó legmegfelelőbb helyszínéről beszélt, hiszen a Tisza a város kialakulásában jelentős szerepet töltött be, és mind a mai napig meghatározza Szeged életét. Később előadásában a város papíron és folyamatban lévő fejlesztésit ismertette, különös tekintettel a folyót érintő elképzelésekre.
Egy rendezetlen főutca
Az alpolgármester ismertetője után az ATIKÖVIZIG igazgatója,
Dobi László
beszélt a Tisza Szeged főutcája elnevezésű programról. A folyó és Szeged történelmének érintése után a szakember kitért a folyószabályzásra és azt követő időszakra. Az 1840-es évek előtt még 1420 kilométeren kanyargott a Tisza, míg néhány évvel később már csak 967 kilométer hosszúságban. Az 1879-es árvíz 6300 házból 6000-et elpusztított. Ekkor 806 cm-en tetőzött a víz. Az 1970-es áradáskor már 960 cm-re, míg 2006-ban tíz méter fölé emelkedett a folyó. Dobi szerint minden egyes árvízből lehet tanulni, és tanultak is a vízügyi szakemberek, ezért voltak képesek megfékezni a vizet 1970-ben és 2006-ban. A rakpart és a folyó árterületének a fejlesztésénél éppen ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a gátvédelemre. A vízügyi szervezet igazgatója ismertette azt a civilek által kezdeményezett tervet, melyre a Tisza Szeged főutcája elképzelés is épül. Ez a projekt a várost átszelő folyónak tíz kilométeres szakaszára fókuszál, amit részekre osztva kellene kiépíteni. A teljes terv megvalósulásának - amely tartalmaz árvízvédelmet, városépítészetet, turisztikát és közlekedést, hajózást érintő munkálatokat is - közel tízmilliárdos költségvonzata van. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen támogatottsággal, összefogással és milyen forráslehetőségek megteremtésével vág bele egy város folyópartjának fejlesztésébe. A konferencia további előadásain sok más érdekes, vízügyet érintő téma mellett erre is választ kaphatnak az érdeklődők. A Visegrádi Négyek, Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia mérnökszervezeteinek éves tanácskozása pedig szombatig tart Szegeden: itt egyebek mellett az adott országok műszaki felsőoktatásának helyzetét, illetve a mérnökhiányból fakadó problémák megoldási lehetőségeit vitatják meg.
