Városi gyurmajáték a Mars téri pavilonokkal

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata birtokvédelmi pert indított 14 Mars téri kereskedő ellen. A város szeretné, ha a kérdéses területet üres állapotban, felépítményektől „mentesen” tulajdonába vehetné. A kereskedők a Mars téren eltöltött több évtizedes munkájuk után munkahelyeiket továbbra is meg szeretnék tartani. Véleményük szerint őket s építményeiket jogi hibák sorozata tizedeli, vagy szeretné tizedelni. A városi bíróságon kedden tárgyalták az ügyet. A SZEGEDma.hu kérdéseire az elsőrendű alperes, Tóth Péter válaszolt.

„Az egyik problémánk az, hogy a felperes, tehát az önkormányzat nem ismeri el a földhasználati jogunkat – mondta el portálunknak a kereskedő. „Márpedig a legtöbb építmény még a hatvanas évek végén helyhasználati engedéllyel létesült. A város viszont a később kötött bérleti szerződések felmondására hivatkozva rendelte el a bontást, semmisnek tekintve tehát a földhasználati jogunkat. Véleményem szerint a később született bérleti szerződések nem írhatják felül a polgári törvénykönyv alapján védettséget adó földhasználati jogunkat. Ennek a kérdésnek az eldöntésében alapvető fontosságú a Mars téri üzletek jellegének a szakszerű eldöntése is” – folytatta

Tóth Péter

.

Ó, azok a hatvanas évek

„A felperes önkormányzat valamennyi Mars téri üzletet ideiglenes jellegűnek és mobilszerkezetűnek minősít. A kereskedők viszont abból indulnak ki, hogy a létesítés idején, 1969-ben (amit jegyzőkönyvek bizonyítanak) a tulajdonos akarata szerint állandó jellegű elárusító pavilonokra adtak ki engedélyeket, a Mars tér fősorában lévő, nagyobb alapterületű üzletek pedig a hivatkozott korabeli jegyzőkönyvekben is – az akkori kornak megfelelő – reprezentatív üzletként szerepeltek. Mivel ebben a kérdésben vita van a felek között, a kereskedők és ügyvédeink ennek a kérdésnek a kétséget kizáró eldöntésére szakértő kirendelését kérték a tisztelt bíróságtól, melyet a bíróság elutasított” – mondta. Tóth elmondása szerint a kereskedők és ügyvédeik ezzel egy időben hivatkoztak arra és a bíróság figyelmét ismételten ráirányították, hogy a Mars téri üzletek között jelenleg is működik olyan, amely a földhivatalban a földhasználati jog alapján ingatlan-nyilvántartásba van véve, ezért ez az üzlet jelen pernek nem is szereplője. Ez a bejegyzés is bizonyítja, hogy az általunk hivatkozott törvények a Mars tér más pavilonjaira is érvényesek.

Botka intézkedhet mindenki nevében?

Tóth Péter a tárgyaláson elhangzottakat idézve elmondta, abszurd dolognak tartják, hogy egy köztisztviselői, jegyzői hatáskört felülírja a polgármester, akinek ráadásul arra az intézkedésre a törvény alapján nincs is jogalapja. Ugyanis a korábbiakban az építési hatóság bontási határozatokat küldött az üzletek tulajdonosainak, amelyeket akkor a főjegyző visszavont. Majd ezt követően az önkormányzat a polgármester nevében újabb felszólítást küldött a pavilonok által elfoglalt területek átadására, melynek következtében zajlik a jelenlegi per is. Külön keserű fűszer e tárgyban, hogy a kereskedő tudomása szerint – és ez a bíróságon is elhangzott, jegyzőkönyvbe került – a Mars tér önkormányzati törzsvagyon, és az önkormány szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) szerint e vagyon felett csak a közgyűlés rendelkezhet, és nem

Botka László

polgármester egy személyben.

Per nélkül könnyebb…

„És még közel sincs vége a jogi anomáliáknak” – folytatta a kereskedő. „A bérleti szerződések megszüntetésekor több esetben nem történt peres eljárás. A város jogi képviselője azzal érvelt, hogy mivel a szerződések szinte azonosak, és a perek mindegyike ugyan úgy zárult, ezért analógiára hivatkozva a maradék bérleti szerződéseket is felbontották. Csakhogy két esetben nem így történt. A jogi képviselő szerint a tartalmi rész ott is megegyezett, csak a kereset benyújtása körül voltak technikai problémák...”

Hogy is van ez: a bódé épület, az épület bódé?

„De a java még hátravan!” – így Tóth Péter. Folyik egy másik, közigazgatási per is, ahol szakértők bevonásával választ kapnak végre a kereskedők arra, hogy felépítményük minek minősül valójában: építménynek vagy ideiglenes építménynek. Arra a kérdésünkre, hogy ez miért érinti a 14 alperest, a kereskedő azt felelte, hogy nagyon is lényeges, hogy a másik, közigazgatási perben milyen eredmény születik. „A közigazgatási perben a mi építményeinktől teljesen különböző, kisebb bódékról van szó, melyek valóban mozdíthatóak, nem épületek, nem jár velük földhasználati jog. Viszont a város tűzveszélyességre hivatkozva rendelte el azok bontását, de a tűzveszélyesség csakis épületi minőségben állja meg a helyét. A bódékra azt akarja az önkormányzat rásütni, hogy épületek, és akkor bonthat. A mi esetünkben pedig fordított a helyzet, hiszen nálunk akkor rendelhet el bontást könnyedén, ha nem minősül az üzletem épületnek, tehát nem illeti meg a földhasználati jog. Vagyis az önkormányzat párhuzamosan két pert indított a kereskedők ellen, és a két perben egymással szembe menő ítélet meghozatalát kérte. A pavilonokat az egyik eljárásban épületté akarja nyilváníttatni, mivel szándékainak ez felel meg. A szeptember 30-ai perben éppen ennek az ellenkezőjét kérte, mégpedig a pavilonok mobilszerkezetűvé és ideiglenessé nyilvánítását, mert ebben az esetben ezzel lehetne a kereskedőket jogon kívüli állapotba helyezni.” Tóth Péter elmondta még, hogy bár mindenki úgy készült, döntés születik majd, a bíróság az érvek hallatán és talán az ügy bonyolultsága okán is jövő hét csütörtökre, azaz október 9-ére halasztotta az ítélet meghozatalát.