Mégiscsak kaszinóznak a szegedi szocik?

Újabb fejezetéhez érkezett, vagy ha úgy tetszik: véglegesen egymásba kapaszkodott a szegedi óvoda- és kaszinóügy. Mint emlékezetes, a speciális nevelési igényű és egészséges gyermekeket integráltan fogadó Deák Ferenc utcai óvoda bezárása éppen egy évvel ezelőtt korbácsolta fel az indulatokat a városban. Az eset még a várost vezető koalíción belül is repedéseket okozott. Botka Lászlóék akkor határozottan visszautasították az ellenzéki vádat, hogy azért tesznek pontot az óvoda életének végére, mert közelében kaszinók készülnek megnyitni, s a törvények értelmében ez nem volna lehetséges. Vajon tényleg csak a véletlen műve, hogy a Híd utca sarkán a homlokzaton látható feliratok, cégérek szerint immár rajtra kész a Merkur játékterem?

Ahogy az óvodabezárás hullámai elcsendesedtek, és minden mélyen, illetve kevésbé mélyen érintett szereplő rekeszizma nyugalmi, légzést segítő állapotba került, az aggódó köznép is megnyugodhatott. Feleslegesnek tetszett a hajcihő, vádaskodás, miegymás, hiszen csak összeesküvés-elmélet volt, hogy egy belvárosi óvodának azért estek neki nagyítóval a városvezetés munkatársai, hogy magánérdekek miatt keressenek foltokat az intézményen, hogy minél hamarabb lakat kerülhessen a kisdedek játszóházára. A szocialista alpolgármester és polgármester érvelése a szakmai indokokról tiszta, becsületbeli attitűdből fakadt. Vagy mégsem? Idézzük fel az előzményeket!

Még az SZDSZ is ellenkezett - Sándor Klárát kiköltöztették

A szegedi városvezetés tavaly októberben az ÁNTSZ felmérésére hivatkozva egyebek mellett a speciális nevelési igényű és egészséges gyermekeket integráltan fogadó Deák Ferenc utcai óvoda fűtési rendszerének balesetveszélyességét és a játszóudvar hiányát jelölte meg annak okaként, hogy a szülőknek decembertől máshová kellett vinniük gyermekeiket. A történet komoly vihart kavart a 2002 óta gyakorlatilag konfliktus nélkül működő városvezető koalíció berkeiben is. Az SZDSZ részéről

Nagy Sándor

alpolgármester és

Sándor Klára

országgyűlési képviselő kezdeményezte, hogy az óvoda a nevelési év végéig zavartalanul működjön ‏- utóbbit „büntetésből" kiköltöztették a városházi irodájából. A feszült helyzetben az SZDSZ-frakció „salamoni" döntéssel tartózkodott a december 14-i rendkívüli közgyűlésen a Fidesz és a KDNP előterjesztésével - csoportosítsanak át a felújításra a költségvetésben, a gyerekek térhessenek vissza - kapcsolatos szavazáskor, azaz gyakorlatilag támogatta annak lesöprését. Sokat sejtetett azonban, hogy Nagy Sándor a megelőző rendes közgyűlésen elhagyta a termet a fürdőberuházásról szóló szavazáskor... Jobboldali körökben nehezményezték, hogy a városvezetés irreálisan magas összegekről beszélt az esetleges óvodafelújítás, illetve a Roosevelt térre elképzelt saját játszórész kialakítását illetően. Elítélendőnek tartották, hogy a polgármester levélben közölte a szülőkkel, balesetveszély miatt kellett kiüríteni az óvodát, mely nyáron amúgy is bezár az udvar hiánya miatt - majd nyilatkozatot kért, visszavinnék-e a gyermekeket, ha elhárították a balesetveszélyt... Az ellenzék szerint nemcsak ez illeszkedett

Botka László

szokásos politikai gyakorlatába, hanem az is, hogy az érintettek érdekeinek figyelembe vétele nélkül verte szét az óvodai közösséget: az előzetes ígéretekkel szemben - együtt helyezik át a gyermekeket és a nevelőket a Gyík utcai óvodába - ugyanis a valóságban az óvodások a szélrózsa minden irányába szóródtak szét, s az óvónők közül sem mindenki maradhatott velük.

Ki(k)nek állhatott útjában a Deák utcai ovi?

A szülői közösség és a szegedi ellenzék két hónapig minden lehetséges eszközzel küzdött a Deák Ferenc utcai óvoda megmaradásért, ám az épületet decemberben kiürítették, majd az egyik tavaszi közgyűlésen a végleges bezárásról is döntöttek (a közoktatási törvény szerint ugyanis az intézményt tanév közben nem lehetett bezárni). Természetesen már októberben megindultak a találgatások azzal kapcsolatban, mi állhat az óvodaügy hátterében. A szegedi ellenzék mellett több sajtóorgánum is megpendítette, hogy a közelben két játéktermet készülnek megnyitni, márpedig ez a törvényi szabályozás szerint az óvoda 200 méteres körzetén belül nem történhetne meg. Az itt található Híd utca 1. és Kelemen utca 6. szám alatti beruházásokra a városházán építési engedélyt adtak, ám a működtetési engedélyt az APEH-nél kellett kérelmeznie az üzemeltetőknek. A HVG hetilap tavaly november végén megjelent cikkében - melyet

Oláh Zoltán

jegyzett - megemlítette: az egyik a budapesti székhelyű Merkur Casino Kft. Botka László és

Solymos László

mindvégig tagadták az összefüggést, a szegedi jobboldal viszont „kaszinószocialistákról" kezdett el beszélni. Már akkor, az üzemeltetési engedély megkérése előtt felmerült ugyanakkor a kérdés: hogyan adhattak ki a városházán építési engedélyt az óvoda 200 méteres körzetében olyan vállalkozásoknak, melyek nyilvánvalóan szerencsejátékhoz kötődő beruházást terveztek? Ennek egyik lehetséges magyarázataként emlegették ellenzéki körökben, hogy már jóval október előtt megszületett a Deák Ferenc utcai óvoda halálos ítélete - nyáron ugyanis ennek szomszédságában a drasztikusan megemelt önkormányzati bérleti díjak a Micimackó magánóvoda működését is ellehetetlenítették...

„Kétszáz gát..." - gátak nélkül

A SZEGEDma.hu szerkesztősége nemrégiben felfigyelt a Belvárosi híd szegedi lábánál, a Híd utca sarkán megnyitni készülő játékteremre. Buzgó munkatársunk pedig a szabályos gyalogutat követve lemérte az óvoda és a kiépülő szórakoztató intézmény közötti távolságot. Két útvonal lehetséges. Az egyiknél körülbelül 151, míg a másiknál hozzávetőlegesen 163 méter a távolság. Ha a hibalehetőséget méterenként húsz centinél - azaz minden méternél ennyivel kevesebbet sikerült csak mérnünk - állapítjuk meg, még akkor is a 200 méteres korlátozáson belül mozgunk...

A „kaszinószocialisták"

Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük

Kohári Nándort

(Fidesz), a szegedi ifjúsági és sportbizottság elnökét, aki az óvodabezárás kapcsán korábban többször is felszólalt. Kohári portálunknak elmondta, kiderült végre, hogy az ellenzék által megfogalmazott gyanú, miszerint a közoktatási intézményre egy kaszinó miatt került lakat - átgázolva szülőkön és gyermekeken - igaznak bizonyult. „Ráadásul a 200 méteres sugarú körön belül volt egy gyermekpszichiátriai szakrendelő és gondozó is, amit szintén átköltöztettek, így tényleg minden akadály elhárult, hogy a kaszinó kinyisson" - így a képviselő, hozzátéve: „A szegedi szocialistákat ezentúl joggal hívhatjuk kaszinószocialistáknak." Ezek után joggal tehetjük fel tehát a kérdést, hogy Botka Lászlóéknak az óvoda bezárásáról született döntésében - az épülő új kaszinó tükrében - milyen szerepe volt a „szerencsejátékosok" lobbijának. A SZEGEDma.hu az érintett városvezetők megkeresésével folytatja az ügyet.

Dobó Csaba – Pintér M. Lajos