Gépkarabély és éles gránátok a határon – Tíz éve véd a határzár
Tíz évvel ezelőtt soha nem látott mértékű migrációs hullám érte el hazánkat. Egy év leforgása alatt közel 400 ezer migráns ellen intézkedtek a magyar hatóságok. A határzár mintaszakaszát 2015 júliusban állították fel a legérintettebb térségben, Mórahalom közelében, augusztus 28-ra pedig elkészült Csongrád megye teljes határszakaszán a gyorstelepítésű drótakadály (GYODA). A közelgő tízéves évforduló apropóján Molnár Erik mezőőrt kérdeztük, hogyan vélekedik a határzárról és milyen a jelenlegi helyzet.
Mindenképpen pozitív hatása van a kerítésnek
– kezdte az ásotthalmi mezőőr, hangsúlyozva, hogy a határzár létrejöttével átláthatóbbá váltak a határsértések. A korábban észrevétlenül átjutó csoportok mozgását ma már sokkal könnyebben követni lehet a kiépített kerítés és kamerarendszer segítségével. „Még ha át is jutnak a kerítésen, a kamerások akkor is kiszúrják őket. Nagyjából vissza lehet keresni, hogy mikor hány ember jött be, így kontrollálhatóbbá válik a történet.” A határzár egyértelműen akadályt jelent, megnehezíti az átkelést, még ha nem is teszi azt teljesen lehetetlenné.
Molnár Erik mezőőr beavatott minket a migránsok taktikájába is: szervezetten, egyszerre több szakaszon vágják át a kerítést, így a rendőri egységek nem tudnak mindenhol jelen lenni. Továbbá az ásotthalmi gátsor térségében rossz, vagy nincs térerő, ezért bár a hatóságok tudnak egymással kommunikálni egymással rádión, de a mezőőrök és a polgárőrök telefonon keresztül nem feltétlenül tudják értesíteni a rendőrséget a határsértésről.
Azonba, ha nem lenne határkerítés, akkor biztos, hogy sokkal többen jönnének erre, hiszen az emberek mindig a könnyebb utat választják
– vélekedett. Hozzátette, a helyiek már ritkán beszélnek a határzárról, ez egy „megszokott dolog lett”, de szerinte mindenki látja, érzi az előnyét. Ami viszont rendszeresen szóba kerül, azok a migráció okozta károk: a letaposott termés, kivágott fóliák, vagy bármilyen egyéb anyagi kár.
Fontos pozitívumként kiemelte, a migránsok a határzár megépítése óta nem „tanyáznak” az erdőkben, mint a határ túloldalán jelenleg is.
Magyarországon a helyi lakosság érdemben nem érintkezik a migránsokkal, és a korábban tapasztalt, maguk után hagyott szeméthalmok mérete is jelentősen lecsökkent.
A határzár fegyveres bandáktól is véd
A déli határhelyzet 2022 júliusában vett drámai fordulatot, amikor a migránsok között eldördültek az első lövések, amely összetűzés halálos áldozattal is járt. 2023-ra tovább eszkalálódott a migránsháború, az embercsempész bandák közötti fegyveres összecsapások mindennapossá váltak, és az ellenük intézkedő szerb egységekre is többször tüzet nyitottak. A konfliktus a magyar határt sem kímélte, többször intézkedtek fegyveresek ellen a magyar hatóságok, melyek alatt halálos tűzharcra is sor került. 2023 második felében a szerb hatóságoknak sikerült visszaszorítani a fegyveres bandákat, azonban napjainkra ismét megjelentek.
A szerb oldalon az embercsempészeknél nagyon komoly fegyverzet van. Egy embert AK-47 gépkarabéllyal, nyolc töltött tárral és éles gránátokkal fogtak el
– sorolja a mezőőr a vajdasági esetet. Felhívta a figyelmet, ez már nem az a kategória, amelyet elijesztésre használnának, hanem nyugtalanítóan veszélyes fegyverzet.
Az idei év folyamán ismét volt példa a szerb rendőrök és migránsok közötti fegyveres összecsapásra, amely egy életet követelt. A magyar hatóságok az elmúlt időszakban nem keveredtek tűzpárbajba, de Molnár Erik szerint komoly kockázata van az egyre élénkülő embercsempész bandák miatt.
