Gépkarabély és éles gránátok a határon – Tíz éve véd a határzár
Tíz évvel ezelőtt soha nem látott mértékű migrációs hullám érte el hazánkat. Egy év leforgása alatt közel 400 ezer migráns ellen intézkedtek a magyar hatóságok. A határzár mintaszakaszát 2015 júliusban állították fel a legérintettebb térségben, Mórahalom közelében, augusztus 28-ra pedig elkészült Csongrád megye teljes határszakaszán a gyorstelepítésű drótakadály (GYODA). A közelgő tízéves évforduló apropóján Molnár Erik mezőőrt kérdeztük, hogyan vélekedik a határzárról és milyen a jelenlegi helyzet.
Mindenképpen pozitív hatása van a kerítésnek
– kezdte az ásotthalmi mezőőr, hangsúlyozva, hogy a határzár létrejöttével átláthatóbbá váltak a határsértések. A korábban észrevétlenül átjutó csoportok mozgását ma már sokkal könnyebben követni lehet a kiépített kerítés és kamerarendszer segítségével. „Még ha át is jutnak a kerítésen, a kamerások akkor is kiszúrják őket. Nagyjából vissza lehet keresni, hogy mikor hány ember jött be, így kontrollálhatóbbá válik a történet.” A határzár egyértelműen akadályt jelent, megnehezíti az átkelést, még ha nem is teszi azt teljesen lehetetlenné.
Molnár Erik mezőőr beavatott minket a migránsok taktikájába is: szervezetten, egyszerre több szakaszon vágják át a kerítést, így a rendőri egységek nem tudnak mindenhol jelen lenni. Továbbá az ásotthalmi gátsor térségében rossz, vagy nincs térerő, ezért bár a hatóságok tudnak egymással kommunikálni egymással rádión, de a mezőőrök és a polgárőrök telefonon keresztül nem feltétlenül tudják értesíteni a rendőrséget a határsértésről.
Azonba, ha nem lenne határkerítés, akkor biztos, hogy sokkal többen jönnének erre, hiszen az emberek mindig a könnyebb utat választják
– vélekedett. Hozzátette, a helyiek már ritkán beszélnek a határzárról, ez egy „megszokott dolog lett”, de szerinte mindenki látja, érzi az előnyét. Ami viszont rendszeresen szóba kerül, azok a migráció okozta károk: a letaposott termés, kivágott fóliák, vagy bármilyen egyéb anyagi kár.
Fontos pozitívumként kiemelte, a migránsok a határzár megépítése óta nem „tanyáznak” az erdőkben, mint a határ túloldalán jelenleg is.
Magyarországon a helyi lakosság érdemben nem érintkezik a migránsokkal, és a korábban tapasztalt, maguk után hagyott szeméthalmok mérete is jelentősen lecsökkent.
A határzár fegyveres bandáktól is véd
A déli határhelyzet 2022 júliusában vett drámai fordulatot, amikor a migránsok között eldördültek az első lövések, amely összetűzés halálos áldozattal is járt. 2023-ra tovább eszkalálódott a migránsháború, az embercsempész bandák közötti fegyveres összecsapások mindennapossá váltak, és az ellenük intézkedő szerb egységekre is többször tüzet nyitottak. A konfliktus a magyar határt sem kímélte, többször intézkedtek fegyveresek ellen a magyar hatóságok, melyek alatt halálos tűzharcra is sor került. 2023 második felében a szerb hatóságoknak sikerült visszaszorítani a fegyveres bandákat, azonban napjainkra ismét megjelentek.
A szerb oldalon az embercsempészeknél nagyon komoly fegyverzet van. Egy embert AK-47 gépkarabéllyal, nyolc töltött tárral és éles gránátokkal fogtak el
– sorolja a mezőőr a vajdasági esetet. Felhívta a figyelmet, ez már nem az a kategória, amelyet elijesztésre használnának, hanem nyugtalanítóan veszélyes fegyverzet.
Az idei év folyamán ismét volt példa a szerb rendőrök és migránsok közötti fegyveres összecsapásra, amely egy életet követelt. A magyar hatóságok az elmúlt időszakban nem keveredtek tűzpárbajba, de Molnár Erik szerint komoly kockázata van az egyre élénkülő embercsempész bandák miatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
