"Gyermeki sikoly a rakétában" - űrkalandjáról mesélt Kapu Tibor +videó
A magyar űrhajós 18 napot töltött az ISS-en, és sosem felejti, amit a kupolából látott. Kapu Tibor élménybeszámolója egyszerre volt lenyűgöző, megható és hazafias.
Óriási érdeklődés mellett mesélte el űrutazásának történetét Kapu Tibor, Magyarország második kutató űrhajósa Budapesten, a Millenáris Parkban. A színpadon Cserényi Gyula, kiképzett kutató űrhajós is vele volt, aki a földi felkészítés során segítette a HUNOR - Magyar Űrhajós Programot, és akivel együtt vágtak bele abba a kalandba, amely végül a Nemzetközi Űrállomásig (ISS) vezetett. A közönség soraiban nemcsak érdeklődők, hanem családtagok és gyerekek is figyeltek, hiszen ritkán hallhatják egy magyar űrhajóstól első kézből, milyen érzés a világűrből lenézni a Földre.
A kiválasztás története nem kevésbé izgalmas, mint maga a küldetés: Kapu és Cserényi a legutolsó pillanatban adták be jelentkezésüket, majd több mint kétszázötven jelentkező közül jutottak be a legjobb négy közé. Az alapkiképzés Hamburgban kezdődött, majd hosszú hónapokon át zajlott az amerikai űrügynökség, a NASA, az Axiom Space és a SpaceX szigorú programja szerint.
A 2024. május 26-án megtartott kiválasztási ceremónia különös jelentőséggel bírt: ugyanazon a napon történt, mint Farkas Bertalan első űrrepülése 44 évvel korábban.
A felkészülés során a fizikai és pszichés terhelés mellett egy különösen hosszú karantén is várt az űrhajósokra: 32 napra zárták el őket a külvilágtól, hogy a küldetés teljes biztonsággal indulhasson. Ez alatt a tengerparti futások jelentették a szellemi egyensúlyt.
Kapu Tibor a csapatmunkát emelte ki, hiszen a misszióban több mint ezren vettek részt – köztük az amerikai parancsnok, Peggy Whitson, valamint indiai és lengyel kollégák is.
A felbocsátás pillanatai Kapu szerint szavakkal szinte leírhatatlanok.
A centrifugában sokat gyakorolják, hogy milyen hatások érik majd őket, de amikor életre kel a rakéta, az ember szája mosolyra szalad, még az is gyermeki sikollyal fogadja a felbocsátás első másodperceit, akinek már van tapasztalata a repülésben
– emlékezett vissza. Az első és második fokozat leválása után hirtelen megszűnt minden rázkódás, beállt a súlytalanság, és elérkezett „a világűr csendje”, egy olyan kontraszt, amelyet sosem fog elfelejteni.
Az ISS-en töltött 18 nap alatt 25 tudományos kísérletet végzett el, amelyeket a HUNOR program szakemberei előre gondosan megterveztek. A napok szigorú időbeosztás szerint teltek, de a legnagyobb élményt a kupolában töltött pillanatok jelentették.
A Föld odafentről nézve gyönyörű. Fényes, színes, elképesztően izgalmas, látható, hogy mennyi minden történik rajta egyszerre - mondta.
A visszatérés is tartogatott különleges perceket: 12 percet töltöttek a Föld légkörébe való belépéskor plazmán átszáguldva, amikor megszűnt minden kommunikáció. Ez volt a küldetés legfeszültebb szakasza. Végül épségben landoltak, a magyar közönség pedig méltán ünnepelheti Kapu Tibor példátlan teljesítményét.
Az esemény végén köszönetet mondott Ferencz Orsolyának, a kormány űrkutatásért felelős biztosának is, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy újra magyar űrhajós indulhatott az űrbe. A HUNOR program így nemcsak tudományos, hanem nemzeti szimbólummá is vált: egy új korszak hírnöke a magyar űrkutatásban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
