Két hét alatt közel 16 földrengést regisztráltak Csongrádnál. A szeizmológus elmagyarázta, mi okozhatta és mire kell most figyelni.
Szokatlanul aktív szeizmikus időszakon van túl a szakmailag békési térségnek nevezett terület: alig két hét alatt közel 40 földrengést észleltek a szakemberek, ezek közül 16 Szegedtől nem messze, Csongrádnál és környékén következett be. A július 4. és 19. közötti időszakban történt földmozgások 2,5 és 3,6 közötti magnitúdójúak voltak – az egyik legutóbbi, július 16-i rengés 2,5-ös erősséggel rázta meg a térséget.
A HUN-REN FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium geofizikusa, Csatlós Marietta lapunk megkeresésére részletes szakmai magyarázatot adott a jelenség hátteréről.
Elmondása szerint a mostani földrengéssorozat nem példa nélküli: a térség korábban is aktív szerkezeti zónának számított, ahol mélyen fekvő törésvonalak mentén időről időre jelentkeznek kisebb földmozgások.
A régió szeizmicitásának fő mozgatórugója az adriai mikrolemez Európához viszonyított északkeleti nyomódása, amely kompressziós feszültséget idéz elő a Kárpát-medencében. Ez a nyomás újra mozgásba hozhat korábban is aktív töréseket – ezek mentén keletkeznek a rengések. A mostani rengések jellemzően 10 kilométernél is nagyobb mélységben keletkeztek, és egy ismert szerkezeti vonal közelében helyezkednek el.
A 2,5–3,6-os erősségű rengések a nemzetközi gyakorlat szerint kis vagy közepes magnitúdójúnak számítanak. A lakosság ezeket általában az epicentrum környezetében érzékeli, főleg zárt térben – az épületek belsejében akár erőteljesebben is. Csatlós Marietta elmondta, hogy
az ilyen erőségű földrengések komoly anyagi károkat vagy sérüléseket nem okoznak, de ahol a földrengés ritka, ott természetes, hogy riadalmat váltanak ki.
A lakosság számára – mivel hazánkban ritkák a nagyobb rengések – már ezek a mozgások is aggodalomat válthatnak ki. A korábbi években is előfordultak hasonló események: 2023-ban Szarvason, 2008-ban Kondorosnál, 1978-ban Békés térségében regisztráltak ennél erősebb földrengéseket.
A tudomány jelenlegi állása szerint pontos földrengés-előrejelzés nem lehetséges.
Ugyanakkor tapasztalatok szerint egy főrengést rendszerint kisebb utórengések követnek, ahogy most is történik.
Emellett földrengésrajok is előfordulhatnak: ilyen esetekben több kisebb földmozgás követi egymást viszonylag rövid idő alatt.
Ezek a lakosság számára is érzékelhetőek lehetnek, még ha nem is járnak komolyabb veszéllyel.
Bár jelenleg aggodalomra nincs ok, ugyanakkor lakosság számára érdemes tudni mit kell tenni földrengés esetén, a szakértő az ilyen helyzetekre az alábbiakat javasolja:
Csatlós Marietta kiemelte: a rengések hatását nemcsak a magnitúdó, hanem az intenzitás is meghatározza. Ez utóbbi azt jelöli, milyen erősséggel érzékelhető a rengés egy adott helyen – ezt befolyásolják a helyi talajviszonyok, a településsűrűség és a földkéreg szerkezete is. Az obszervatórium honlapján bárki kitölthet kérdőívet a tapasztalt jelenségekről, ezek alapján pontosabb képet lehet kapni az egyes földmozgások hatásáról.
A szakemberek a lakosság együttműködését kérik a megfigyelések rögzítésében. Az ilyen adatok segítik a későbbi elemzések elkészítését, amire – mint a 2023-as szarvasi rengések esetében is – hosszabb kutatási időszak szükséges.
Aki földrengést tapasztalt, az eseményről az obszervatórium honlapján található kérdőív kitöltésével segítheti a szakemberek munkáját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.