Sós áradás után: újabb adatokat közöltek a Maros és a Tisza vízminőségéről

A parajdi sóbánya májusi katasztrófája után sokan aggódtak amiatt, vajon eléri-e a környezeti kár Magyarország folyóit, különösen a Marost és az Alsó-Tiszát. Jó hír, hogy egyelőre sem halpusztulásról, sem más természetkárosító jelenségről nem érkezett jelentés – közölte Kozák Péter, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) vezetője, miután egyeztetett Farkas Éva Erzsébet makói polgármesterrel.

A Maros magyarországi szakaszán jelenleg a sókoncentráció nem haladja meg a természetes mértéket, és az ATIVIZIG folyamatosan monitorozza a helyzetet. A romániai vízügyi hatóságok rendszeresen adatokat továbbítanak a magyar kollégáiknak a sótartalomról, így naprakész információ áll rendelkezésre az érkező vízminőségről. A szerződéssel rendelkező vízhasználókat az ATIVIZIG naponta írásban is tájékoztatja az aktuális mérési eredményekről.

Nincs szükség korlátozásokra

A jelenlegi adatok alapján sem az élővilág, sem az öntözési célú vízhasználat nincs veszélyben. Kozák Péter megerősítette: a sótartalom nem érte el azt a szintet, amely bármilyen ökológiai vagy gazdasági korlátozást indokolna. Az élővizek természetes öntisztuló képessége és a hígítás, amit egyrészt a természetes vízjárás, másrészt a román oldalon alkalmazott beavatkozások biztosítanak, hatékonyan csökkentik a sóterhelést.

Súlyos helyzet Romániában

A megnyugtató magyarországi helyzettel szemben Romániában súlyos következményekkel jár a parajdi sóbánya beszakadása. A Korond-patak vízszintje megemelkedett, és a beszakadt sóbánya sós vize közvetlenül a természetes vizekbe jutott, ahol tömeges halpusztulást okozott. A túlzott sókoncentráció ugyanis nemcsak az élőlényeket öli meg, hanem hosszú távon tönkreteheti a folyó menti növényvilágot is – beleértve a mezőgazdasági kultúrákat és az erdősávokat. Egyes településeken az ivóvíz is alkalmatlanná vált emberi fogyasztásra.

Szegedi kutatók is megvizsgálták a helyzetet

A Szegedi Tudományegyetem is vizsgálja a határainkon átterjedő potenciális ökológiai kockázatokat. Előzetes megállapításaik megerősítik az ATIVIZIG álláspontját: jelenleg nem áll fenn közvetlen veszély. A Marosba jutott só mennyisége addigra már jelentősen hígult, mire elérte a magyar szakaszt, így a Tisza ökoszisztémájára sincs káros hatással.