Orbán Viktor új javaslatot tűzhet napirendre: jöhet a digitális gyermekvédelem

Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte Dúró Dórát, a Mi Hazánk Mozgalom elnökét, nyújtsa be ismét a digitális gyermekvédelemről szóló javaslatát, amelynek célja, hogy megóvja a legfiatalabbakat a digitális világ árnyoldalaitól. A kezdeményezés nem alaptalan, Hal Melinda, az MCC vezető kutatója és klinikai szakpszichológus szerint egy mentális katasztrófa kellős közepén vagyunk, és azonnali cselekvésre van szükség a digitális ártalmak megelőzésére.

Virtuális autizmus és fejlődési lehetőségek elvesztése

Nem véletlen, hogy a WHO hároméves kor alatt nulla perc képernyőidőt javasol. A jelenség súlyosságát alátámasztják a KSH adatai is, amelyek szerint Magyarországon több mint százezer megkésett fejlődésű és sajátos nevelési igényű gyermek él, és számuk folyamatosan növekszik. A mozgásfejlődés mellett aggasztóan nő a szociális készségek elmaradása is.

A túlzott képernyőhasználat nemcsak figyelmi, beszéd-, alvási és evési problémákkal hozható összefüggésbe, hanem akár az úgynevezett „virtuális autizmust” is előidézheti. 

Különösen kritikus a 3-5 éves korosztály, ahol a gyermekek a legfogékonyabbak a nyelvi, finommotoros és mozgáskoordinációs készségek elsajátítására. A képernyőn töltött idő azonban elveszi az időt ezektől a létfontosságú fejlődési folyamatoktól, megakadályozva az elemi kötődés és az érzelmekkel való bánásmód kialakulását.

A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a szülők jószándékú, ám káros törekvései is ronthatják a helyzetet, például amikor applikációkkal próbálják „képezni” az óvodáskorú gyermeket. Hároméves korig a legfőbb támogatás az érzelmi kötődés és a mozgás biztosítása, ezek hiányában a kognitív területek sem fejlődnek megfelelően. Megdöbbentő adat, hogy ma Magyarországon a háromévesek közel fele nem tud visszaismételni egy három-négy szavas mondatot, szókincsük csekély.

Nemzeti összefogás és a Big-tech cégek felelőssége

Hal Melinda hangsúlyozza, hogy a digitális gyermekvédelem kérdése politikán felül áll, és mielőbb helyet kell kapnia a parlamentben, majd a gyakorlatban is. Ha nem teszünk semmit, a mai kisgyermekek sem hazai, sem nemzetközi szinten nem fognak tudni teljesíteni, veszélybe sodorva a gazdaságot és a családokat.

A szakértő támogatja azt a javaslatot, hogy a Big-tech cégek fizessenek be egy lelki egészség alapba, amelyből digitális detoxikáló kampányokat lehetne finanszírozni a gyermekek számára. Ugyanakkor kiemelten fontos a szülői példamutatás is,

Egy nemzeti összefogás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy mentális versenyképességünk ne csökkenjen. Hal Melinda összegzésként elmondja, hogy a sikeres élet kulcsa az érzelmi intelligenciában és az empátiában rejlik, és ezeket a készségeket kell megerősíteni a digitális kihívások korában.

A teljes cikk itt olvasható.