Szegedi állatkínzási ügy: embertelen bánásmód egy kutyával szemben

Szegeden indult büntetőper egy súlyos állatkínzási ügyben: egy anya, fia és annak lakótársa hosszú éveken át tartottak embertelen körülmények között egy kutyát albérletük udvarán. A vád szerint a kutya – amely chip nélküli, zsemleszínű keverék volt – 2017-ben került a vádlottakhoz, ám az állat ellátása fokozatosan elmaradt, az életkörülményei pedig siralmas szintre süllyedtek.

A kutyát egy földbe szúrt vascsőhöz kötötték ki egy szűk, zárt hátsó részben, ahol évekig láncon élt. Mire az állatvédők 2022-ben rátaláltak, a lánc teljesen feltekeredett, a mozgástere mindössze 50 centiméterre csökkent. Súlyos alultápláltságot állapítottak meg: testtömege az ideális érték alig felét tette ki.

Az anya és a lakótárs ellen ugyanakkor még zajlik az eljárás, eddig öt tanút hallgattak meg, a júniusi tárgyaláson pedig újabb tanúk tesznek majd vallomást. Ez az eset is rávilágít arra, hogy az állatkínzás – bár sokszor alulértékelt bűncselekmény – súlyos jogi következményekkel járhat.

A Belügyminisztérium és az Állatorvostudományi Egyetem Indexnek nyilatkozó szakértője szerint az állatkínzás nemcsak aktív erőszakos cselekedettel, hanem passzív elhanyagolással is megvalósulhat.

A szegedi ügy hátterében egyértelmű felelőtlenség és közöny áll. Az ilyen esetek nemcsak az állatvédők, hanem a társadalom egészének érzékenységét teszik próbára. A kormány szigorúbb szabályozással, az állatvédelmi hatóságok eszközrendszerének fejlesztésével, valamint a lakosság szemléletformálásával is igyekszik csökkenteni az állatkínzásos esetek számát. Mert a civilizált társadalmak egyik fokmérője az, hogyan bánunk a védtelenekkel – köztük az állatokkal is.