
Még a gyöngytyúknak is köze van hozzá.
A karácsonyhoz hasonlóan a húsvéti ünnepnek is rengeteg hagyománya van. Az ünnepi asztalra a tavasz friss zöldségei mellett színes kiegészítők kerülnek. Húsvét második napján pedig a férfiak locsolkodni indulnak-bár sajnos ez a szép szokás egyre kevésbé jellemző már. A hagyományokhoz tartozik a nyúl is, amelyik ajándékot hoz Húsvétkor, ami ha nem is népi, de hagyományos a tavasz ünnepén.
Húsvétvasárnap tradicionális szokás a gazdagon terített családi asztal: ekkor szinte mindenhol terítékre kerül húsvéti sonka, kalács, torma, általában színesre festett tojásokkal. Némely vidékeken mindez kiegészül a sárga túróval, amely a nevével ellentétben nem tartalmaz túrót (tejből, tojásból készül).
Vidéken még gyakran él a húsvéti ételszentelés hagyománya, a délelőtti misére letakart kosárral mennek a hívők. A kosárban a bor Krisztus vérét jelképezi, a hús Jézus áldozatát. A tojás pedig az újjászületés jelképe és a családi összetartást is szimbolizálja.
Húsvéthétfőn mindenki által ismert – de a városi környezetben egyre inkább visszaszoruló – szokás a locsolkodás. Egyes vélemények bibliai eredetet tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.
A magyar néphagyományban mindez keveredik a termékenységvarázslással és a víz megtisztulást hozó erejébe vetett hittel. A locsolkodás mára jobbára megszelidült: régebben vödörrel öntötték nyakon a lányokat, asszonyokat, manapság már a szódavizes, vagy a még szelídebb kölnivizes locsolás a divat, az ilyenkor elmaradhatatlan locsolóverssel kiegészítve.
Ennek jutalma a szebbik nem részéről hímes, festett tojás (leggyakoribb szín a piros, ez Krisztus kiontott vérére emlékeztet), néhol a tojás mellé bort, pálinkát, süteményt, esetleg némi pénzt kínálnak a locsolkodóknak.
A színes hagyománykavalkád egyik nagy rejtélye a húsvéti nyúl. Sok találgatásra ad okot, hogy vajon mi köze lehet e kedves kis állatnak ehhez az ünnephez? A húsvéti nyúl egyes források szerint még a 16. századi Németországban vált a a húsvét közismert szimbólumává, méghozzá valószínűleg egy félreértés miatt. Egyes német területeken ugyanis gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk neve németül Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül Hase. A két szó pedig könnyen félrehallható, összecserélhető.
Ismert tény, hogy a tojás, a nyúllal együtt már az ókor óta termékenységi szimbólumnak számít, mivel a nyulak nagyon sok utódot nevelnek fel, ezért az emberek régóta a termékenység jelképének tartják őket.
A húsvéti nyúl „számára” sok helyütt fészket alakítanak ki, és ebbe rejtik el a tojások mellett a család kisebb gyermekeinek szánt apró ajándékokat (plüssállat, csokinyúl, stb.)Ez leginkább (közép -és nyugat) európai szokás, de jól ismert a tengerentúlon, az Egyesült Államokban is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.