Varga Mihály pénzügyminiszter jegybankelnök-jelölti meghallgatása zajlott hétfő délelőtt kilenc órától a Parlament gazdasági bizottságában - számolt be a Magyar Nemzet.
A jegybank szerepe a magyar gazdaság életében kiemelt és hangsúlyos, megtisztelő egy ilyen felkérésnek eleget tenni
– ezzel kezdte beszédét Varga Mihály pénzügyminiszter, akit a parlament gazdasági bizottsága hallgatott meg, miután Orbán Viktor nemrégiben felkérte, hogy 2025 márciusától vegye át a Magyar Nemzeti Bank vezetését. A tárcavezető szerint a jegybank szakemberei felkészültek, akikkel öröm lesz a jövőben együtt dolgozni.
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése, ezen felül ellátja a pénzügyi rendszer felügyeletét. Szerinte teljesen világosak szabályok, amelyek megmutatják az elsődleges célokat.
Én magam is elkötelezett vagyok a háromszázalékos inflációs cél fenntartása mellett
– szögezte le a miniszter. Hozzátette, hogy aki ismeri a munkáját, az tisztában van azzal, hogy mindig is fontosnak tartotta az egyensúly kérdését. Kiemelte, hogy a magas infláció gyengíti a bizalmat a gazdaságban, ráadásul a pénzromlás a szegények adójának tekinthető.
Hangsúlyozta, a magyar gazdaság helyzete stabil, a folyó fizetési mérleg kétmilliárd euró többletet mutat, a költségvetés elsődleges egyenlege nulla, ami két százalékpontos költségvetési konszolidációt jelent 2023-hoz képest. A GDP-arányos államadósságráta 73,6 százalékon áll, elismerte, hogy a régiós országokhoz képest ez magas, ezen dolgozni kell.
Varga Mihály az árstabilitás kapcsán elmondta, hogy kiemelten fontos az árfolyam stabilitásának biztosítása, kiszámítható, stabil forintárfolyamra van szükség.
Varga Mihály bemutatta azokat is, akik a jegybankban segítik majd a munkáját, így Banai Péter Benő államtitkárt, Kurali Zoltánt, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatóját, és Sipos Tompa Leventét, akivel a devizakötvények kibocsátásakor dolgoztak együtt.
Egy az euró bevezetése kapcsán felmerült kérdéshez három dolgot rögzített: így Magyarország az uniós csatlakozással vállalta az euró bevezetését, erre akkor kerülhet sor, ha a magyar gazdaság helyzete lehetővé teszi. A második kérdés az ERM2-be (ez az euró bevezetésének előszobája) való belépés, ami mérsékelheti a kockázatokat, így a hozamokat.
Ezzel a kérdéssel bőven és kimerítően foglalkoztam. Azt kell mondanom, a magyar gazdaságpolitikának foglalkoznia kell azzal, hogy az euró bevezetésének feltételeit megteremtse
– mondta. Harmadikként jelezte, hogy a bevezetéséről nem csak a jegybank, a kormány is dönt.
A jegybank függetlensége kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy világos szabályok vannak, ez azonban nem zárja ki, hogy egyeztessen a többi intézménnyel.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.