Hírzóna

Nem halasztható tovább a víz visszatartása

Nem halasztható tovább a víz visszatartása

2024. október 12., szombat
Nem halasztható tovább a víz visszatartása

A súlyosbodó aszályjelenségek az elmúlt években már nem csupán a Duna-Tisza közi Homokhátságban, hanem a Tiszántúl és a Nyírség egyre nagyobb területein is komoly gondot okoznak, egyre növekvő területen téve bizonytalanná a megtérülő gazdálkodás feltételeit - írja a Világgazdaság.

Fotó: Kallus György/Világgazdaság

 

Kézenfekvő megoldás lenne a vizek visszatartása az adott területeken, ám a termőterületek ilyen célú beáldozását mindeddig komoly érdekellentétek akadályozták.

Miközben a szakma egy része nagy (egyébként hosszú távon szintén szükséges) beruházásokban, jelentős víztározók építésében gondolkodik, nem szabad alábecsülni a helyi szinten, az adott tájegységen belül megvalósítható, olcsóbb, egyszerűbb és természetesebb megoldások jelentőségét sem

– mutat rá Dr. Jakab Gusztáv.

 

A belvíz sem ellenség feltétlenül

A szakember szerint a legnagyobb probléma a belvíz maradéktalan leengedése a folyóvizekbe. Ezt a helyben képződő vízkészletet legalább részben olyan, az adott tájegységben meglévő területekre kell átvezetni, ahol az kevesebb gazdasági kárt okoz – ilyenek például az amúgy is rendszeresen elöltött részek (egykori mocsarak, ősfolyómedrek), illetve a kedvezőtlenebb adottságú földek (egyes becslések szerint a jelenlegi szántók mintegy 15-20 százaléka is ilyennek tekinthető). Ehhez

új csatornákat kell létrehozni, amelyek nem csak az összegyűjtött víz átvezetését, hanem a helyben tározást is szolgálják.

Emellett – ahol erre lehetőség van – fel kell éleszteni a folyók régi, természetes mederhálózatát is. Azokon a területeken pedig, ahol mostanra jelentősen lesüllyedt a talajvíz szintje, biztosítani kell a folyókból történő vízpótlást és a talajvízkészletek gyarapodását.

 

Nagy lehetőség a Natura2000 területek bevonása

A Natura 2000 ökológiai hálózat az ország területének több mint 21 százalékát fedi le. 

E területeken jelenleg csupán elvétve folytatnak vízvisszatartást, így itt folyamatosan folyik el az értékes víz. 

Már az is jelentős kedvező változást hozna, ha az itteni vizek visszafogását megoldanák, vagy akár a másutt keletkezett belvizeket sikerülne ide átvezetni.

 

A lecsapolás is melegít

Az elmúlt évek klímakutatási eredményei azt is megmutatták, hogy a jelenleg zajló intenzív felmelegedési folyamatban igenis létezhet összefüggés az Alföld lecsapolása és a száraz időszakok előfordulási gyakorisága között. A felszíni vízhiány nehezíti, bizonyos körülmények között meg is akadályozza az esőképződést. Emellett a legszárazabb területeken van a legmelegebb, hiszen ott a napsugárzás energiája teljes egészében a felszín felmelegítésére fordítódik, nem pedig a talajnedvesség párolgására, illetve a növények párologtatására. Ezt a kedvezőtlen folyamatot is gyengítheti a jól megtervezett vízvisszatartás.

A változó körülmények hatására immár egyre több gazdálkodó tesz lépéseket a csapadékvizek helyben történő megtartására. A sajátos, helyi viszonyoknak megfelelő megoldások megtalálása és megvalósítása sokat segíthet az alkalmazkodásban, különösen akkor, ha jól kiválasztott agrotechnológia (megfelelő növényfajok kiválasztása, talajtakarási, szántási módok alkalmazása, stb.) is kapcsolódik hozzá

– foglalja össze Dr. Jakab Gusztáv.

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.