Elképesztő fotón, hogyan festhet majd az Alföld néhány évtized múlva
Szűkös energiaforrások, hulladék, elsivatagosodó táj, új növény- és állatfajok, a víz lesz az új arany
A világ legnagyobb független természetvédelmi és környezetvédelmi szervezete, a Greenpeece Magyarország 2050 néven kampányt indított, amiben bemutatják, hogyan nézhet majd ki az Alföld, a Balaton vagy éppen a Mátra, amennyiben a klímapolitika nem vesz egy fordulatot.
Ma még csak ízelítőt kapunk abból, mi vár ránk, ha nem szüntetjük meg az éghajlatunkat romboló károsanyag-kibocsátásokat, és nem próbálunk meg alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ha nem változtatunk, akkor a tétlenség bosszút áll – és nem csak rajtunk, embereken, hanem megszámlálhatatlanul sok más élőlényen is
– nyilatkozta a kampányról szóló közleményben Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampányosa.
Elképzelték, hogyan nézhetnek ki hazánk ismert tájai
Ebbe a munkába a szegedi Elephant in the Room csapatát is bevonták, akikkel együttműködve interaktív, a lehetséges jövőt ábrázoló képeket készítettek. Ezeknek az elkészítése több hónapnyi munkával járt.
A Balatont, a Mátrát és Budapestet is megtekintheti.
Az Alföld 2050-ben
"Ha tovább halogatjuk az érdemi cselekvést, hazánk egyes tájai alkalmatlanná válhatnak a minőségi emberi életre. A sokat emlegetett, de mégsem elég komolyan vett időjárási szélsőségek különösen pusztítóak lehetnek ott, ahol például eleve vízhiány van, mint például a Homokhátságon" - írták.
Hogy milyen körülmények között kell majd (túl)élnie annak, akinek 2050-ben ez a táj lesz az otthona? Vagy épp mindez milyen hatással lehet az ország többi lakójára? Ebbe nyújtottak betekintést az alábbi képpel:
Nem azt mutatják meg, hogy milyen lesz a jövő: hanem azt, hogy mi várható akkor, ha nem tér le az emberség sürgősen arról a pályáról, amelyen ma halad.
"Ha továbbra sem tartjuk meg a vizet természetközeli élőhelyekben, különösen a talajban; ha nem ott és nem azt az élelmet akarjuk termelni, ami összhangban van a táji adottságokkal; és ha nem teszünk meg mindent, ami az éghajlatváltozás mérsékléséhez szükséges" - hívta fel a figyelmet a Greenpeace.
A fotó több rendkívül fontos részletet tartalmaz:
- Szűkös energiaforrások: A fosszilis energiaforrások eltűnésével egyre nagyobb szerep hárulhat a megújulókra.
- Elsivatagosodó táj: A klímaváltozás miatt gyorsan növekvő hőmérséklet, és a csökkenő mennyiségű, egyre szeszélyesebben érkező csapadék határozhatja meg az Alföld éghajlatát. A hazai vízgazdálkodási problémák döntően már ma is az Alföldön jelentkeznek, ez 2050-re tovább súlyosbodhat. Az egykor ártéri erdőkben gazdag, erdős sztyepp jellegű Alföldön a szükséges mennyiségű víz hiányában a fák, erdők elsorvadhatnak, elpusztulhatnak. A táj jellemzően füves pusztává változhat, de egyes területeket, elsősorban a Homokhátságot (ami mára hivatalosan is félsivatagnak számít) az elsivatagosodás veszélye is fenyegeti.
- Sivatagi divat: A megváltozott éghajlati feltételekhez alkalmazkodni kell a mindennapokban is, nem csak a gazdaságban.
- Új fajok megjelenése: A megváltozó, egyre szélsőségesebbé váló éghajlati körülmények miatt olyan új, inváziós fajok elterjedését is elősegíthetik, mint például a kaktuszok. Emellett a meglévő, őshonos növényzet átalakulása is várható, az Alföldön elbúcsúzhatunk a fák ma megszokott terebélyes lombkoronájától, az erdőktől. Nem csak a növény-, hanem az állatvilág is megváltozhat. Egyes fajok (pl. vízimadarak) eltűnhetnek, vagy jelentősen lecsökkenhet a létszámuk, és más éghajlatokra jellemző állatok jelenhetnek meg, gyakran természetes ellenség nélkül. Ezek az állatok akár betegségeket is terjeszthetnek (pl. szúnyog-, kullancsfajok).
- Marhatetem: Ma a főbb haszonállatfajok, azaz a (szarvasmarhák, sertések, juhok, tyúkok) számottevő részét (43-69%-át) tartják az alföldi gazdálkodók, de 2050-re, az elsivatagosodó területeken olyan körülmények állhatnak elő, ami a haszonállatok egy részének szinte teljes eltűnését eredményezheti.
- A víz az új arany: Ma még “csak” a világ népességének legalább felét fenyegeti legalább időszakos vízhiány, de 2050-re ez mindenkit elérhet.
- A hulladék marad: A világ már most is műanyaghulladékban úszik. A műanyag már előállítása, sőt az ehhez használt kőolaj és földgáz kitermelése során káros hatással van mind a környezetre, mind pedig az emberi egészségre.
Nyitókép: Greenpeace
