Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Hírzóna

Elképesztő fotón, hogyan festhet majd az Alföld néhány évtized múlva

Elképesztő fotón, hogyan festhet majd az Alföld néhány évtized múlva

Szűkös energiaforrások, hulladék, elsivatagosodó táj, új növény- és állatfajok, a víz lesz az új arany

Tóth Norbert
Szerző: Tóth Norbert
2024. szeptember 26., csütörtök
Elképesztő fotón, hogyan festhet majd az Alföld néhány évtized múlva

A világ legnagyobb független természetvédelmi és környezetvédelmi szervezete, a Greenpeece Magyarország 2050 néven kampányt indított, amiben bemutatják, hogyan nézhet majd ki az Alföld, a Balaton vagy éppen a Mátra, amennyiben a klímapolitika nem vesz egy fordulatot.

 

Ma még csak ízelítőt kapunk abból, mi vár ránk, ha nem szüntetjük meg az éghajlatunkat romboló károsanyag-kibocsátásokat, és nem próbálunk meg alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ha nem változtatunk, akkor a tétlenség bosszút áll – és nem csak rajtunk, embereken, hanem megszámlálhatatlanul sok más élőlényen is

 – nyilatkozta a kampányról szóló közleményben Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampányosa.

 

Elképzelték, hogyan nézhetnek ki hazánk ismert tájai

Ebbe a munkába a szegedi Elephant in the Room csapatát is bevonták, akikkel együttműködve interaktív, a lehetséges jövőt ábrázoló képeket készítettek. Ezeknek az elkészítése több hónapnyi munkával járt.

A Balatont, a Mátrát és Budapestet is megtekintheti.

 

Az Alföld 2050-ben

"Ha tovább halogatjuk az érdemi cselekvést, hazánk egyes tájai alkalmatlanná válhatnak a minőségi emberi életre. A sokat emlegetett, de mégsem elég komolyan vett időjárási szélsőségek különösen pusztítóak lehetnek ott, ahol például eleve vízhiány van, mint például a Homokhátságon" - írták.

Hogy milyen körülmények között kell majd (túl)élnie annak, akinek 2050-ben ez a táj lesz az otthona? Vagy épp mindez milyen hatással lehet az ország többi lakójára? Ebbe nyújtottak betekintést az alábbi képpel:

Forrás: Greenpeace

 

Nem azt mutatják meg, hogy milyen lesz a jövő: hanem azt, hogy mi várható akkor, ha nem tér le az emberség sürgősen arról a pályáról, amelyen ma halad.

"Ha továbbra sem tartjuk meg a vizet természetközeli élőhelyekben, különösen a talajban; ha nem ott és nem azt az élelmet akarjuk termelni, ami összhangban van a táji adottságokkal; és ha nem teszünk meg mindent, ami az éghajlatváltozás mérsékléséhez szükséges" - hívta fel a figyelmet a Greenpeace.

 

A fotó több rendkívül fontos részletet tartalmaz:

  • Szűkös energiaforrások: A fosszilis energiaforrások eltűnésével egyre nagyobb szerep hárulhat a megújulókra.
  • Elsivatagosodó táj: A klímaváltozás miatt gyorsan növekvő hőmérséklet, és a csökkenő mennyiségű, egyre szeszélyesebben érkező csapadék határozhatja meg az Alföld éghajlatát. A hazai vízgazdálkodási problémák döntően már ma is az Alföldön jelentkeznek, ez 2050-re tovább súlyosbodhat. Az egykor ártéri erdőkben gazdag, erdős sztyepp jellegű Alföldön a szükséges mennyiségű víz hiányában a fák, erdők elsorvadhatnak, elpusztulhatnak. A táj jellemzően füves pusztává változhat, de egyes területeket, elsősorban a Homokhátságot (ami mára hivatalosan is félsivatagnak számít) az elsivatagosodás veszélye is fenyegeti.
  • Sivatagi divat: A megváltozott éghajlati feltételekhez alkalmazkodni kell a mindennapokban is, nem csak a gazdaságban.
  • Új fajok megjelenése: A megváltozó, egyre szélsőségesebbé váló éghajlati körülmények miatt olyan új, inváziós  fajok elterjedését is elősegíthetik, mint például a kaktuszok. Emellett a meglévő, őshonos növényzet átalakulása is várható, az Alföldön elbúcsúzhatunk a fák ma megszokott terebélyes lombkoronájától, az erdőktől. Nem csak a növény-, hanem az állatvilág is megváltozhat. Egyes fajok (pl. vízimadarak) eltűnhetnek, vagy jelentősen lecsökkenhet a létszámuk, és más éghajlatokra jellemző állatok jelenhetnek meg, gyakran természetes ellenség nélkül. Ezek az állatok akár betegségeket is terjeszthetnek (pl. szúnyog-, kullancsfajok).
  • Marhatetem: Ma a főbb haszonállatfajok, azaz a (szarvasmarhák, sertések, juhok, tyúkok) számottevő részét (43-69%-át) tartják az alföldi gazdálkodók, de 2050-re, az elsivatagosodó területeken olyan körülmények állhatnak elő, ami a haszonállatok egy részének szinte teljes eltűnését eredményezheti.
  • A víz az új arany: Ma még “csak” a világ népességének legalább felét fenyegeti legalább időszakos vízhiány, de 2050-re ez mindenkit elérhet.
  • A hulladék marad: A világ már most is műanyaghulladékban úszik. A műanyag már előállítása, sőt az ehhez használt kőolaj és földgáz kitermelése során káros hatással van mind a környezetre, mind pedig az emberi egészségre.

Nyitókép: Greenpeace

 

vízhiány elsivatagosodás alföld Greenpeace

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo