Évtizedek után visszatér egy iparág Magyarországra

Több évtizedes kényszerszünet után, magyar-lengyel összefogás eredményeként indulhat most újra az üveggyapotgyártás Magyarországon, aminek fontos szerepe lesz az épületek energiahatékonyságának javítása terén is - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szerencsen.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar Masterplast és a lengyel Selena beruházásának bokrétaavató ünnepségén arról számolt be, hogy a két építőanyagipari vállalat csaknem húszmilliárd forint értékben új üzemcsarnokot épít, ahol üveggyapotot fognak gyártani, részben a külpiacokra. Ehhez a kormány 5,6 milliárd forintnyi támogatást nyújt, így segítve száz új munkahely létrehozását.

Beszédében kifejtette, hogy ez a beruházás azonban nemcsak számokról és munkahelyekről szól, több ennél, érzelmileg is sokat jelent, ugyanis már régóta folyik a munka a magyarországi üveggyapotgyártás újraindítása érdekében, ami most magyar-lengyel összefogás eredményeként valósulhat meg egy több évtizedes kényszerszünet után.

Leszögezte, hogy hazánk az elmúlt években kivételesen sikeres volt a felelősségteljes növekedés terén, és 

Szavai szerint ebből a szempontból is fontos a szerencsi beruházás, mivel a gyár egyik fő alapanyaga a hulladéküveg lesz, amelynek újrahasznosításával zajlik majd a termelés, ráadásul az energiaszükséglet egy részét napenergiával fogják biztosítani.

Kiemelte, hogy az európai uniós szabályok értelmében javítani kell az épületek energiahatékonyságát, ami Magyarországon évente kétmilliárd köbméternyi földgáz megspórolásával járna.

- tudatta.

Közölte, hogy hazánkban évi nagyjából 100-130 ezer épület alapvető felújítására, hőszigetelésére lesz szükség az EU-s környezetvédelmi célok teljesítéséhez, ezért az ehhez szükséges nemzeti akcióterv készítése már folyamatban is van.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy a kormány egyik lényeges célkitűzése az, hogy a magyar építőipari és építőanyagipari cégeket a lehető legversenyképesebb helyzetbe hozza.

Rámutatott, hogy ma körülbelül 400 ezer ember dolgozik ezen szektorokban, amelyek termelési értéke 7500 milliárd forintot ért el tavaly.

- mondta.

Hangsúlyozta, hogy tavaly megdőlt a Lengyelországba irányuló magyar export rekordja, s ezáltal az ország hazánk harmadik legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált, és ez "világosan mutatja az utat a politikai kapcsolatrendszer számára, hogy van előre is, nem csak hátra".

- fogalmazott.

- tette hozzá.

A miniszter érintette az utóbbi évek válságait is, amelyek alapvetően forgatták fel az addigi status quót, azonban - mint megjegyezte - Magyarország a nehézségek ellenére is minden idők legsikeresebb évét tudhatja maga mögött a beruházások szempontjából.

- összegzett.