A kormány tovább csökkenti a hiányt és az államadósságot

A 2023-as év egészére rányomta a bélyegét a háború, a szankciós energiaválság és a veszélyes világgazdasági környezet. Ezek a külső tényezők jelentős nyomás alá helyezték a magyar költségvetést is. A büdzsé ugyanakkor a kedvezőtlen körülmények ellenére is biztosította és idén is biztosítja a nyugdíjak értékének megőrzését, a családtámogatások és a rezsivédelem fenntartását - hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszerének december végi helyzetéről hétfőn kiadott részletes tájékoztatójában.
 

A kormány legfontosabb célja az idei évben a gazdasági növekedés helyreállításával a hiány és az államadósság további csökkentése - írták.

A jelentés megerősítette: 

A 2023. évi pénzforgalmi hiány tehát alacsonyabb volt a 2022. évinél (4672,1 milliárd forint) - mutattak rá.

A jelentés kiemeli, hogy jelentős, olyan egyszeri kiadásokat könyvelt el a büdzsé tavaly, amelyek az állami vagyon gyarapításával a hosszú távú növekedést szolgálják. Ilyen kiadás volt a Vodafone Zrt.-ben, illetve a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben történt közvetett állami tulajdonszerzés.

• Az év egészében a lakossági rezsivédelem költségei 1373,5 milliárd forintot tettek ki, ami közel kétszerese a 2022-ben erre a célra kifizetett 699,2 milliárd forintnak. 
• Az országos és elővárosi közlekedési közszolgáltatások költségtérítése 744,2 milliárd forint volt 2023-ban, ez 155,4 milliárd forinttal több az előző évinél.
• Az uniós programok előfinanszírozása 2023-ban 2812,2 milliárd forintot tett ki, miközben 2229,2 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe.
• Nyugellátásokra 5759,9 milliárd forintot fordított a kormány 2023-ban, míg az egészségügy területén gyógyító-megelőző ellátásra 2410,1 milliárd forintot, mindkettő meghaladja az előző évit.
• A központi alrendszer 2023. december végi 36 515,7 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 6622,7 milliárd forinttal, 22,2 százalékkal magasabb összegben alakultak.
• 2023-ban az általános forgalmi adóból 6981,9 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 121,6 milliárd forinttal haladta meg. A jövedéki adóból származó bevétel 1359,8 milliárd forintot tett ki, ami 130,3 milliárd forintos növekedés az előző évhez képest.
• A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele 2023-ban 3996,3 milliárd forint volt, 1210,3 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál.
• Társasági adó címén 1013,8 milliárd forintot fizettek be, 267,2 milliárd forinttal többet az előző évinél.
• A központi alrendszer 2023. december végi 41 109,1 milliárd forint összegű kiadásai 6544,0 milliárd forinttal, 18,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát.
     

Jelentősen magasabban teljesültek az egy évvel korábbihoz képest az egyedi és normatív támogatások, a kezességérvényesítések, a kamatkiadások és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások.

 A 2321,4 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 476,8 milliárd forinttal lett több az előző évhez képest.

A központi költségvetés adóssága 2023. december végéig 5302,8 milliárd forinttal növekedett, a nettó forintkibocsátás 3112,4 milliárd forinttal, a deviza 2848,5 milliárd forinttal növelte, a forint árfolyamváltozása 567,5 milliárd forinttal, a keresztárfolyamok alakulása 90,6 milliárd forinttal csökkentette azt.

A devizaadósság 2023-ban 2281,0 milliárd forinttal 13 678,3 milliárd forintra növekedett az elmúlt év végéhez képest, részaránya a 2022. év végi 25,0 százalékról 26,9 százalékra nőtt a teljes adósságon belül.