Tényleg ér valamit Mihálik véderdő-terve? Az SZTE kutatói megnézték

Az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék egyik 2021-es tanulmánya szerint enyhén pozitív hatása lenne a Mihálik Edvinék által beígért véderdőnek. Azóta a jelek szerint a városvezetés a bő egy héttel ezelőtt megtartott közgyűlésen megszavazott idevágó előterjesztésében ugyan igazodott a tanulmányban foglaltakhoz, kérdés, hogy ezek után lehet-e véderdőnek nevezni még azt, amit elterveztek.

A legutóbbi közgyűlésen Mihálik Edvin számolt be a véderdő telepítési tervéről, melynek kapcsán később aztán Korponyai Ernő is interpellációt intézett a zöld tanácsnok felé. Bár akadtak a vitában nézetkülönbségek, alapvetően a helyi ellenzék, ahogyan eddig is, úgy most is kiállt az észszerű zöldpolitika mellett.

A tanulmány szerzői az SZTE Éghajlattani és Talajföldrajzi munkatársai, akiknek a vizsgálatából az derül ki, hogy ugyan a nappali hőmérsékleti viszonyokban a véderdő ,,enyhén pozitív" hatásokat válthat ki a nyári hónapokban, ez csupán vízfelületen, a véderdő közelében, illetve kis mértékben a belvárosban volna tetten érhető.

A város északi részén ugyanakkor ellentétes hatás váltana ki: az úgynevezett nyitott-közepes és kiterjedt-alacsony lokális klímazónákban ugyanis a nappali hőmérséklet emelkedetté válhat, az éjszakai hőmérséklet változására pedig csak a város egy kis részén lehet pozitív hatással a véderdő. Ez azért probléma, mert

,,Szeged legnagyobb részén a véderdő telepítésének hatására nőhet az éjszakai hőterhelés, leginkább az északnyugati városrészben. Ezeken a területeken az indexek számának növekedése jóval meghaladhatja a más területeken bekövetkezett csökkenést."

Következtetésük szerint egy sűrű véderdő telepítési rossz termikus hatással van a városra, ugyanis mérsékleti vagy épp teljesen blokkolja annak átszellőzését. Emiatt pedig feltételezhetően a légszennyezők koncentrációja is megemelkedhet. Emiatt a kutatók alapos megfontolást javasolnak a véderdő megtervezésekor.

Állítólag igazodik a terv a kutatáshoz

A tanulmány kapcsán annak szerzőit és Mihálik Edvin zöld tanácsnokot is megkérdeztük. A tanulmány szerzői közül Gál Tamás, az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének tanszékvezető helyettese lapunk azt nyilatkozta: a kutatást több előző tanulmány is megelőzte: az egyik az optimális városi vegetáció megkeresését célozta, míg a másikban számos hazai város esetén szimulálták a klímaváltozás várható hatását. Ezekből kifolyólag jelen tanulmányuk célja a városi éghajlat és a véderdő közötti kölcsönhatások pontos megismerése.

Mivel Szegedre már volt a kutatóknak hasonló modellszimulációja, könnyebbé tette a bemutató vizsgálat elvégzését, hogy ugyanarra a mintaterületre vezették le.

A Tanszék és a zöld tanácsnok is úgy nyilatkozott, hogy eljutott a cikk városvezetéshez. Gál Tamás azonban azt is hozzátette, hogy a korábbi, klímaváltozással kapcsolatos tanulmányukat is eljuttatták 20 városnak. A kutató szerint egyáltalán nem céljuk a kapott eredményekkel a döntéshozók mentorálása és meggyőzése, csak reménykedni tudnak abban, hogy felhasználják az eredményeket.

A kutatónak ugyanakkor az a tapasztalata, hogy ,,a szegedi városklíma kutatócsoport főbb eredményei közép és hosszú távon - pártállástól függetlenül - sikeresen beépülnek a hazai szakpolitikai tervekbe és helyi döntéshozók gondolkodásába."

A legutóbbi közgyűlésen elfogadott rendeletben fásításra kijelölt területek alapján pedig úgy látja, ennek a kutatásnak az eredményét is figyelembe vette a szegedi városvezetés. Ezt Mihálik Edvin is megerősítette kérésünkre, hozzátéve, hogy

Mivel egy irreálisan nagy méretű véderdővel modellezték a problémát, ezért a tanszékvezető megjegyezte, hogy a valóságban jóval kisebb volna az átszellőzési probléma. Sőt, lényegében maga a probléma is könnyen orvosolható: nem szabad teljesen egybefüggő véderdőt építeni. Adott esetben ideális a sűrűn beépített belső városrészek határától távolabb (például Szőreg, Tápé, Gyálarét) elhelyezkednie, valamint nagyobb egybefüggő erdősávok telepítése esetén érdemes nyitottabb áramlási folyosókat meghagyni.

A kutatókkal való egyeztetésről ezidáig azonban Mihálik Edvin egy szót sem említett. De a jelek szerint valóban hallgatott rájuk.