Ennyi lehet a minimálbér jövő évtől

A minimálbér-tárgyalások igen szűken mozoghatnak idén, a szakszervezetek inflációkövető emelést várnak el, amit talán a munkaadók is elfogadnak, ha a munkaerőpiac nem dől be túlzottan.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint kezdenek konszenzusra jutni a szociális partnerek abban, hogy a minimálbér őrizze meg a reálértékét jövőre. Ezt pedig úgy néz ki, a munkaadók is elfogadják.

A munkavállalói oldal képviselője hangsúlyozta, nem tudják elfogadni, hogy az inflációnál kisebb mértékben emelkedjen 2023-ban a kötelező legkisebb munkabér összege, a minimálbéresek keresete ma a létminimum szintjén van. A legnagyobb kérdés persze, hogy várhatóan mekkora lesz az infláció. Erről sem a Pénzügyminisztérium, sem a Magyar Nemzeti Bank nem adott pontos adatot a partnereknek.

A jegybank ugyanakkor jövőre 11,5 és 14 százalék közötti fogyasztóiár-emelkedést jósolt még szeptemberben.

Ennél kisebb mértékű emelés akkor volna elfogadott a partnerek részéről, ha a munkaerőpiac bizonyítottan nagyon bedőlne.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a VG-nek azt mondta: irreális elvárni, hogy 20 százalékkal emelkedjen jövőre is a minimálbér a mostani körülmények között.

Hozzátette, nem egy-két hónap, hanem egy egész év adatait kell figyelembe venni a minimálbér-emelésnél, mivel az emelés egy egész évre szól. Márpedig az egész idei évet figyelembe véve várhatóan 15 százalék körüli lesz az infláció, hiába 20 százalékos a fogyasztói index.

Ugyanakkor még épphogy elkezdődtek a tárgyalások Perlusz szerint, mivel a kormányzati szerepvállalásról (pl. a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről) még nincs információ, ráadásul a Pénzügyminisztérium előrejelzését sem ismerik, amelyből kiderülne, hogy pontosan mivel tervez jövőre a kormány az infláció, a gazdasági növekedés és a termelékenység alakulását illetően.

A főtitkár arra figyelmeztetett: a most közeledő válság sokkal súlyosabb lehet, mint a Covid. Ezért szorgalmazzák a munkaadók a kormánynál, hogy ne csak a feldolgozóipari cégekre vonatkozzon az általa nagyon jónak nevezett energaintenzív kkv-kat megsegítő program, hanem legyen szektorsemleges. Szerinte ugyanis a szolgáltató szektorban vagy a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalatok a gyártócégeknél sokkal jobban vannak beágyazva a magyar gazdaságba, tehát az ő kiesésük sokkal nagyobb károkat okozna.

Az IMF szerint Magyarországon lehet a harmadik legmagasabb gazdasági növekedés az EU-ban

A kormány nemrég egy közleményben arról írt, régiós összehasonlításban kiemelkedőnek számít a magyar gazdaságra vonatkozóprognózis: az IMF szerint Szlovákia gazdasága 4,4, Csehországé 3,8, Lengyelországé 5,1 százalékkal bővülhet 2021-ben.

Az IMFlegutóbbi, hazánkra vonatkozó növekedési várakozása júniusban még 6,2 százalék volt, tehát a mostani prognózis 1,4 százalékponttal kedvezőbb. Az áprilisi előrejelzésükhöz képest pedig az idei adat jelentősen, 3,3 százalékponttal jobb. A következő évre az IMF 5,1 százalékos gazdasági bővülést vár. A szervezet úgy látja, a munkanélküliségi ráta a 2021-re jelzett 4,1 százalékról 3,8 százalékosra javul 2022-ben.

(via VG)