Csak ezt ne: még a pálinka is drágulni fog!


Költségeik emelkedésével küzdenek a kereskedelmi pálinkafőzdék, ráadásul ellenőrzés híján a zugfőzdék zavarják a legális piacot. A kereskedelmi főzdéknek jelentős áremelést kellene végrehajtaniuk, de a piaci realitások alapján várhatóan csak a szerintük szükséges mérték felével drágul a pálinka – írja a Világgazdaság.
A Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) által képviselt főzdék egy része nem vásárolt fel gyümölcsöt, részben mert vannak főzdék, amelyek értékesítési csatornái a Covid időszakában megszűntek, vagy jelentősen beszűkültek, ezért jelentős készletekkel rendelkeznek.
Egyes főzdéknek pedig a Covid, illetve az elmúlt időszak gazdasági hatásai következtében sajnos olyan mértékű likviditási gondjaik keletkeztek, amelyek miatt nem tudtak újabb gyümölcsöket felvásárolni
– nyilatkozta a lapnak Mihályi László, a PNT elnöke.
A cikkből kiderül, hogy a PNT tagság most úgy látja, hogy a pálinkaárak emelése nem vagy nagyon nagy kockázattal léphető meg – tette hozzá.
Pedig a pálinkafőzdék esetében van több, nehezen kikerülhető, költségnövelő elem, mint a gyümölcs, a munkabérek, az energia és a csomagolóanyag.
Korábban tágabb volt a főzdék mozgástere, kereshettek olcsóbb szereplőket, de ma – ahogyan Mihályi László fogalmazott – „már ki vagyunk szolgáltatva a piacnak”. A főzőmestert meg kell fizetni, mert egy pálinkafőzdében ő a szakmailag meghatározó,
az energiaárak elszabadultak, a gázárban például 13-15-szörös a költségnövekedés, az üveg szinte csak importból érkezik, és az előállításának nagy az energiaigénye, valamint a forint gyengülése miatt importüvegek ára nagyjából 70-100 százalékkal emelkedtek egy év alatt, ráadásul további áremelkedés várható
– sorolta Mihályi László. A magyar üvegpiac 30 százalékát az ukrán gyárak szolgálták ki, de két üveggyár is találatot kapott a harcokban, így az a termelés kiesett. A csomagoláshoz kapcsolódóan még akkor nem is beszéltünk a dugókról, a címkékről és azok által jelentkező költségnövekedésről – tette hozzá.
Ezeken felül pedig ott vannak az adók és a kötelezően fizetendő díjak, amelyekre egyáltalán nincs ráhatásuk.
Ha mindezeket összeadjuk, akkor szerinte nagyjából 40 százalékos áremelésre lenne szükség – ahogyan az az élelmiszerek többségénél meg is történt –, de jó esetben is ennek csupán mintegy felét lehetne érvényesíteni az árakban, ennél többet a piac egész egyszerűen nem fogadna el – mondta.
További részletek ITT olvashatók.