Szeged örülhet: helyet kapott Orbán árnyékkormányában!

Több ezer milliárd forint tartozhat a Vidékfejlesztési Kormánybizottsághoz, Lázár János, Stumpf István és Navracsics Tibor jönnek vissza az operatív feladatokba – írta meg elsőként a Telex, miután a lap észrevett egy erről szóló döntést a legfrisebb Magyar Közlönyben. Eszerint Vidékfejlesztési Kormánybizottság alakul, amelnyek célja, hogy „az Európai Unió közös agrárpolitikájának kereteit jelentősen kitágító hazai fejlesztési források és a kapcsolódó uniós források nemzetstratégiai céljainkhoz illeszkedő felhasználása révén történelmi mértékben erősítse a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart, az agráriumhoz közvetlenül és közvetve kapcsolódó iparágakat, térségeket és közösségeket. Ezáltal versenyképessé és vonzóvá tegye a magyar agráriumot.”

A bizottság a célok elérése érdekében kialakítja hazánk tíz évre szóló mezőgazdasági, vidékfejlesztési és élelmiszeripari stratégiáját.

Mezítláb is visszatért Lázár János

Lázár János volt államminiszter az elmúlt fél évben összeállított egyfajta mezgazdasági stratégiát, aminek a lényege:

• a forrás (pénz),
• a jogi védelem (például a magyar tulajdonú földek eladási tilalmának részletes szabályozása),
• az innováció (Mezőhegyes, integrált agráregyetem).

Ezt egyébként először mezítláb adta elő a saját videócsatornáján, három részben még tavaly nyáron. Ilyen volt az első:

Ezermilliárdok vidékfejlesztésre

Ami a forrásokat illeti, itt a kulcslépés az – részletezi a lap, hogy a 85-15 (uniós – magyar) forrásarányról, ha 20 – 80-ra váltunk, vagyis rengeteg hazai forrást rendelünk a feladathoz, akkor a korábbi 960 milliárd forint helyett közel 5000 milliárdos kassza áll rendelkezésre a következő hét évben.

A hazai termelés adott, de feldolgozás és a kereskedelem nem annyira fejlett, kevés a hozzáadott érték. Hogy ebből pontosan mi lesz a jövőben, azt ma még nehéz megmondani, de régóta rebesgetik – emlékeztet a lap, hogy a láncok világában is megjelenhet a magyar tőke. Ebben akár Csányi Sándornak is lehet szerepe, aki erős szereplő a hazai mezőgazdaságban és élelmiszeriparban, van sok termelőcége és még integrátora is, de kereskedelmi egységei nincsenek.

A bizottságban azért a kormány is jelen van, Orbán Viktor miniszterelnök vezeti, de benne van Nagy István agrárminiszter, titkárként kapott feladatot Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár, meghívottként pedig Varga Mihály pénzügyminiszter is részt vesz az üléseken, hiszen mégiscsak az ő feladata a hazai források előteremtése.

Az új csapattal Orbán Viktor alighanem egyfajta üzenetet küld – véli a lap, ameéy szerint ez konszolidációs üzenet lehet. Az sem véletlen szerintük, hogy a kormányból a kevésbé konfrontatív miniszterek, Nagy István és Varga Mihály kapott feladatot ebben a munkában.

Gazdaságfejlesztési kormánybiztosok – Szegedről is

Nem lehet nem észrevenni, hogy nagyjából ugyanez történt a fejlesztéspolitikában is, ahol szintén önálló karaktereket kért fel Orbán Viktor tavaly ősszel. Akkor négy regionális fejlesztési kormánybiztost nevezett ki a miniszterelnök. Ezek között szintén ott van Navracsics Tibor, Palkovics László, Mikes Éva és Nemesi Pál, aki a Dél-Alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa.

A két “árnyékszervezet” célja ugyanaz lehet: Magyarország következő évtizedének, vagy évtizedeinek vidék- és gazdaságfejlesztési alapjait és menetrendjét előkészíteni és végrehajtani.

A gazdaságfejlesztési zónák már Európából is látható méretű központok lennének, amelyek egymást kiegészítve - sőt: az egyes nagyvárosok közötti összhangot is megteremtve - igazán erős fejlesztési területekké válhatnak. Vagyis dőlni fog a pénz, mert jönnek a befektetők és lesznek munkahelyek; a települések pedig nem egymás ellen, hanem egymás mellett adják mindennek a hátterét, és lehetnek nyertesei a zónáknak.

Több közös nevezője is van mindegyik szereplőnek, aki ebben a válogatott “árnyékkormányban” ismert, röviden:

Nem hangemberek, hanem stratégák és szakemberek,

és mindemellett

• felkészültek, tudásukat még az ellenfeleik is elismerik;
• bizonyítottak a legnehezebb helyzetben is;
• nem hangos és óbégató közkatonák, hanem szakemberek;
• nem félnek a vitáktól;
• van víziójuk, együttműködnek a polgári kormánnyal, de önállóak és nem ritkán kritikusak a kormánnyal szemben;
• stratégák, akik egészében is képesek átlátni a terepet és eszerint döntéseket hozni;
• és inkább konszenzusos személyiségek, akik gyakran tudnak kompromisszumokat kötni az “erő politikája” helyett.