Tavaly októberben a bruttó átlagkereset 397 400 forint volt, 8,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban; az első tízhavi bruttó átlagkereset 395 300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 900 forintot ért el, mindkettő 9,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 408 100 forint volt az októberi átlagkereset, 8,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
A prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 377 200 forintra becsülhető, 9,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
az októberi növekedés 8,8 százalékos volt. A fogyasztói árak átlagosan 3,5 százalékos növekedését figyelembe véve ez a reálkeresetek 6 százalékos emelkedését eredményezte az előző év azonos időszakához képest – mondta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kereseti adatait értékelve.
A minisztérium közleménye hangsúlyozza: a legfrissebb statisztikák alapján 2013 eleje óta, 94 hónapja töretlen a reálkeresetek emelkedése Magyarországon. 2020. január-októberben a tíz évvel azelőttihez képest a bruttó keresetek 97 százalékkal, a nettó keresetek kedvezmények nélkül 99,7 százalékkal, a családi kedvezménnyel számolt nettó keresetek pedig 106,4 százalékkal emelkedtek.
– emelte ki Bodó Sándor.
A versenyszférában a vizsgált hónapokat tekintve a bruttó és a nettó bérek átlagosan egyaránt 9,5 százalékkal (októberben 9,4 százalékkal) nőttek az előző év azonos időszakához képest. Ez azt jelenti, hogy a piaci szférában a vírusválság ellenére folytatódott a bérek jelentős emelkedésének tendenciája. Több mint 7 százalékos reálbér-növekedés következett be az építőipar és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, 6 százalékot meghaladó pedig a kereskedelem, gépjárműjavítás ágakban. A versenyszféra legjobban fizető ágazatai továbbra is a pénzügyi szektor 700 500 forinttal, az információ és kommunikáció 667 200 forinttal, és az energetika 640 400 forinttal – emelte ki az ITM.
A világjárvány hatására a legtöbb ágazat jelentős keresletcsökkenést él át, amelynek következtében a vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága mérséklődött, ugyanakkor a foglalkoztatottak száma 4,5 millió környékén stabilizálódott. A koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásait mérsékelték és mérsékelik a kormány Gazdaságvédelmi akciótervben hozott intézkedései, egyebek mellett a különböző bértámogatások, amelyek a munkahelyek megvédése mellett újak létrehozására is ösztönöztek – hangsúlyozta a közlemény.
Tavaly novemberben az ipari termelői árak 5,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat; az áremelkedés ütemét elsősorban a forint gyengülése befolyásolta az euróval szemben. A belföldi értékesítés árai 1,3 százalékkal, az exportértékesítés forintban mért árai 7,7 százalékkal emelkedtek.
Az előző hónaphoz képest a belföldi értékesítési árak 0,5 százalékkal nőttek, az exportértékesítéséi 0,2 százalékkal csökkentek, így a termelői árak összességében nem változtak.
A belföldön a 63 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 1,2, a 32 százalékos súlyú energiaiparban 0,7 százalékkal emelkedtek az árak éves összevetésben tavaly novemberben.
Az ipari exportárakon belül a közel 95 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 7,5, százalékos volt a drágulás.
A múlt év első tizenegy hónapjában a belföldi értékesítés árai 0,7, az exportértékesítéséi 5,7 százalékkal nőttek, így az ipari termelői árak összességében 4,0 százalékkal magasabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában.
(MTI)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.