Miért kerülik el Szegedet a befektetők és a nagy foglalkoztatók?

Legutóbb Debrecen komoly meccset nyert Miskolccal szemben a BMW milliárdos beruházásáért. De napról napra hallani más városok nevét is, ahová befektető érkezik - szinte egy kivétel akad csak: Szeged. Ide valamiért senki nem hozza szívesen a pénzét. De mégis mi a gond Szegeddel?

Alig egy hete jelentette be a BMW, hogy Debrecenben 300 milliárd forintos beruházással épít egy új autógyárat. Az Audi, a Mercedes után a harmadik nagy német autógyártó érkezett meg ezzel Magyarországra, több száz milliárdos befektetéssel pillanatok alatt megváltoztatva egy város életét. A szegediek egyelőre irigykedve nézhetik Kecskemét, Győr, Szentgotthárd vagy éppen Debrecen virágzását - pedig az ország harmadik legnagyobb városába is érkezhetne hasonló befektető. Egyelőre azonban a város vezetése ezt minden erejével meggátolja – mondja B. Nagy László, a Fidesz országgyűlési képviselője.

Politikai érdekből nem kell

A magyar gazdaságpolitika jó úton jár, ezt évek óta elismerik még a hazánkkal kritikus hangot megütő külföldi politikusok és sajtótermékek is. Városok, régiók indultak el a visszafordíthatatlan fejlődés útján, elsősorban a városi vezetők és a kormányzat, politikától független, jó kapcsolatának köszönhetően. Szegedre ez nem jellemző.

„A szegedi városvezetés, és Botka László polgármester ugyanis nem érdekelt abban, hogy a városban nagyobb ipari beruházás induljon. A miért egyszerű: az ugyanis a kormány sikere lenne, nem a városvezetésé, és egy ilyen beruházással kialakulna egy jól kereső középosztály, amelyik valószínűleg nem a jelenlegi városvezetés szavazóbázisa lenne”

- magyarázza a részleteket B. Nagy.

Szeged egyetemi város, hagyományosan szellemi és kulturális központ. Rengeteg, más városra nem jellemző érték halmozódott fel az évtizedek során, viszont ha valaki kétkezi munkából szeretne élni, az bajban van. Beszűkültek a lehetőségek, így kénytelenek más városba menni. Ahol van ipar, hogy messzebb ne menjünk Kecskeméten, tárt karokkal, kitűnő lehetőségekkel várják őket.

Riasztó városi adópolitika

Akik maradnak, azok többsége nem kétkezi munkával keresi meg a kenyérre valót. Szerepük fontos és elengedhetetlen, de a város gazdasági bevételeit nem gyarapítják. Ráadásul, egy ipari beruházás olyan adóforintokat jelent, amelyek Szegeden ipar hiányában nem kerülhetnek a költségvetésbe.

„A város ezért kénytelen olyan adópolitikát folytatni, ami még távolabb tolja innen a vállalkozói és befektetői kört”

- magyarázza a képviselő.

Több szegedi vállalkozást lehetetlenít el a telephelyadó. A város ezzel az adónemmel 4-5 év alatt az ipari terület teljes értékét visszaveszi a vállalkozóktól. A sokadik ilyen után a cégvezető könnyebben mondja azt, hogy ebből neki elég és viszi néhány kilométerrel odébb „a pénzét” – mondja B. Nagy.

Ezért magasak a szegedi adók

Márpedig a szegedi városvezetés rákényszerül arra, hogy magasan tartsa az adókat. Mert nincs kellő bevétele iparűzési adóból, így a kötelező és nem kötelező feladatait nem tudja másképp finanszírozni, csak a magas adókból. Fejleszteni is csak kormányzati és uniós forrásból tud a város, a piaci befektetők önként és maguktól nem jönnek Szegedre. Mert

„melyik piaci szereplő jönne egy olyan városba, ahol a vezetés folymatosan és látványosan hadban áll a kormánnyal, noha a pénzt azért elfogadja”

– világítja meg a háttereket a biztos.

Most még behozható lenne a hátrány

Bár az iparnak Szegeden hagyománya volt, mára ebből semmi nem maradt.A városnak soha nem volt hosszútávú fejlesztési koncepciója, máig nincsmodern ipari parkja, de ez nem is áll Botka érdekében – véli B. Nagy, aki szerint a város politikája most olyan, mintha elaludtak volna 16 éve, és ebből a Csipkerózsika álomból nem is akarnának felébredni. Ha ez így marad, akkor baj lesz, ugyanis nincs az a költségvetési támogatás, az az uniós forrás, ami egy ekkora várost olyan helyzetbe tudna hozni, ami illene. Szerinte ezért van az, hogy

„évek óta nem érkezett a városba sem hazai, sem külföldi, új értéket előállító beruházás.”

A jövő évi választások tétje éppen ezért komoly. Ha továbbra is egy, a kormányzattal nem kommunikáló, a fejlődést visszatartó városvezetése marad Szegednek, akkor hosszú időre megállhat a fejlődés és behozhatatlan hátrányba kerül a város – figyelmeztet B. Nagy.

„Ha olyan városvezetése lesz Szegednek, amelyik hajlandó kommunikálni a kormányzattal és lépéseket tenni azért, hogy a város fejlődjön, akkor komoly változások lehetnek. A kormányzati oldalról megvan az akarat és az ígéret Szeged felzárkóztatására. Nagyon komoly változás és rengeteg munka kell ahhoz, hogy Szeged a régóta áhított régióközpont lehessen és ehhez komoly kormányzati beavatkozások, erőforrások kellenek. Megengedhetetlen, hogy a polgármester, politikai oldaltól függetlenül, ne tárgyaljon kormányzati emberekkel, miniszterekkel. Vagy például ne tárgyaljon befektetőkkel, tulajdonosokkal, menedzserekkel. Nem egy olyan panasz jutott el hozzám, hogy Szegedre szeretett volna jönni egy vállalkozás, hoztak volna pénzt a városba. A polgármester egyszer fogadta őket, majd az alpolgármester vette át a tárgyalásokat, és azok sehova nem haladtak. A stílus amit kaptak azt eredményezte, hogy rossz szájízzel távoztak innen, majd egy másik városba tárt karokkal várták őket."- mondta B. Nagy László