Benyújtották a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatot

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a 2017-es költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot kedden.

A parlament honlapján olvasható javaslat első három fejezete a jövő évi központi költségvetésről szóló - az Országgyűlésnek a múlt héten benyújtott - törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazza. Ezek a fejezetek az államháztartást szabályozó joganyag módosítását, a központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásához kapcsolódó törvénymódosításokat, valamint az egyes elkülönített állami pénzalapok megszüntetéséről szóló rendelkezéseket foglalják magukban. Ebben a három fejezetben a stabilitási és az államháztartási törvény mellett további 40 törvényt módosítanának, emellett megszüntetnék a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapot és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapját. A javaslat negyedik fejezetében egyes törvények és törvényi rendelkezések technikai és tartalmi deregulációjára tesznek javaslatot, ami 37 törvény módosítását és hat törvény hatályon kívül helyezését jelenti. A törvényjavaslat egyebek mellett speciális felhatalmazást ad az Államadósság Kezelő Központ Zrt. számára a paksi atomerőmű bővítésének finanszírozása kapcsán teljesítendő állami kiadások technikailag egységes kezelésére, mivel a finanszírozás részben közvetlen állami hitelfelvétel útján történik. A módosítások egyértelművé teszik, hogy a helyi önkormányzatok mely működési célú hitelei esetében szükséges, és melyek esetében nem szükséges a kormány előzetes hozzájárulását kérni az adósságot keletkeztető ügyletek megkötéséhez. A jogszabálytervezet tartalmazza, hogy az államadósság változásának átláthatósága és követhetősége érdekében a zárszámadás során a kormánynak nem csupán az államadósság, hanem az államadósság állományának változását is be kell mutatnia. Az államháztartásról szóló törvény (Áht.) javasolt módosítása szeptember 30-ára módosítja a zárszámadási törvény Országgyűlés elé terjesztésének határidejét annak érdekében, hogy az annak alapjául szolgáló beszámolók, elszámolások ellenőrzésére több idő álljon rendelkezésre. A törvényjavaslat az Áht. felhatalmazó rendelkezéseinek módosítására is javaslatot tesz annak érdekében, hogy a kormány az európai uniós forrásból fedezett költségvetési támogatások tekintetében speciális rendelkezéseket határozzon meg kormányrendeletben. A javaslat szerint az Áht. módosítását a 2007-2013-as európai uniós programozási időszak támogatásainak felhasználásával összefüggésben Magyarországnak járó uniós források utolsó 5 százalékát még el nem érő, az Európai Bizottság által folyósított pénzügyi források elszámolása indokolja, tekintettel arra, hogy ezek az utólagosan megtérülő összegek a programok javára az elszámolhatósági időszak végeztével már nem használhatóak fel. A javasolt módosítás célja, hogy az elszámolhatósági időszakon túl beérkező uniós források költségvetési elszámolására általános megoldást nyújtson. Az előterjesztés szabályozza azt is, amikor az üzleti tevékenységgel kapcsolatos adat nem ismerhető meg: az üzleti adatok, információk titokban maradásához fűződő méltányolható érdek az állami tulajdonban lévő vagy többségi állami részesedéssel működő gazdasági társaságok esetében is fennállhat. Mint írták, az információszabadság társadalmi rendeltetésével össze nem férő tág értelmezése nem korlátozhatja aránytalanul a jogszerű nemzetgazdasági érdekeket.