Az uniós borreformról tárgyalt az Országgyűlés EU ügyek bizottsága Sárospatakon

A magyar agrárkormányzat az elmúlt időszakban jól képviselte a magyar nemzeti érdekeket a folyamatban lévő európai uniós borreformmal és a jövőre hatályba lépő szőlőtelepítési engedélyekkel kapcsolatban - mondta Hörcsik Richárd (Fidesz), az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke az MTI-nek csütörtökön, a bizottság Sárospatakra kihelyezett ülését követően.

Elmondta: a kihelyezett ülés aktualitását a szőlőtelepítés engedélyezési rendszerének 2016 januárjában hatályba lépő új szabályai adták. Emellett az ülés lehetőséget teremtett arra, hogy a borreform eddigi eredményeit a Tokaj-hegyaljai régió szempontjából értékelni lehessen. A telepítési jogok rendszerét 2016 januárjától a telepítési engedélyezési rendszer váltja fel, amely 2030-ig alkalmazható. A szőlőtelepítési és újratelepítési engedélyeket a jövő évtől kezdődően tagállami szinten adják majd ki. A tagállamok szőlőterületei évi egy százalékkal nőhetnek és a telepítéseket korlátozni lehet - ismertette a bizottsági elnök. Az elnök kitért arra is, hogy az EU korábbi borpiaci szabályozásának egyik fontos eleme a termelési potenciál, azaz a szőlővel beültetett terület és a telepítési jogok korlátozása. Az új és az újratelepítési jog közül az utóbbinak van nagyobb jelentősége. Újratelepítési jog egy meglévő szőlőültetvény kivágásával keletkezik. A fel nem használt telepítési jogok a nemzeti jogtartalékba kerülnek. Magyarország esetében mintegy 11 ezer hektár telepítési jog található jelenleg a nemzeti jogtartalékban, ami a magyarországi szőlőültetvények mintegy egyötöde.

Hörcsik Richárd

elmondta, hogy az uniós borreform jelentősen megváltoztatta a támogatási rendszert. A szőlő-bor ágazat támogatási lehetőségeit Magyarország nemzeti támogatási programja határozza meg, amely a rendelkezésre álló uniós ágazati támogatások felhasználásának ötéves terve. A jelenleg hatályos támogatási program 2014-től 2018-ig tart, és 145,5 millió euró felhasználását teszi lehetővé. A támogatások fedezete az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap, a támogatások igénylésével kapcsolatos feladatokat pedig a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal látja el. Kiemelte, hogy az egyes tagállamok nemzeti támogatási programjai között a forrásallokáció a szőlőterület és a termésmennyiség alapján történik. Magyarország nemzeti borítékja 2009-ben 16,8 millió eurót tett ki, 2015-ben pedig mintegy 29,1 millió euró lett, ami azt jelenti, hogy a magyar szőlő- és borágazat fajlagos támogatottsága a legmagasabb az új tagországok között, és megelőzi Ausztriát és Portugáliát is. A Magyarország által megjelölt fontos támogatási célok között említette a bizottsági elnök a borászati termékek harmadik országos promóciós támogatását. A másik kiemelt cél a szőlőültetvények szerkezeti átalakítása, erre a jogcímre 2018-ig majdnem 120 millió euró - közel 40 milliárd forint - áll rendelkezésre. Nagyon fontos tétel a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzése, továbbá a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek lepárlása is - tette hozzá. Beszámolt arról is, hogy a Tokaj-Hegyalja borvidék a 2013. december 29-i kormányhatározatban megfogalmazottak szerint 30 milliárd forint forráshoz jut, ebből 5 milliárd forintot már megkapott. A program a borvidék teljes megújítását tűzte ki célul, és kapcsolódik más uniós pályázatokhoz, valamint a vidékfejlesztési programhoz.