Uniós fejlesztésekre a GDP 4 százaléka jut

Az uniós forrásból megvalósuló programokra, beruházásokra 1400 milliárd forintot költ a költségvetés jövőre, amely a GDP 4,0 százaléka - derül ki az Országgyűlésnek szerdán beterjesztett 2016. évi költségvetési törvényjavaslatból.

Az idei költségvetésben 2562 milliárd forint szerepel ezekre a célokra, az összeg a 2007-2013-as és 2014-2020-as uniós programozási időszakok találkozása miatt magasabb jóval a 2016-ra tervezettnél. A törvényjavaslat indoklása szerint a 2014-2020 közötti tervezési időszakban összesen 12 ezer milliárd forint uniós forrás érkezik majd Magyarországra. A tervek szerint a fejlesztési, beruházási támogatások legalább 60 százalékát gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítják, ez az elkötelezettség már a 2016-ös költségvetésben is tükröződik - áll a dokumentumban. A törvényjavaslat szerint a jelenlegi uniós időszak programjai közül a Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Programra (GINOP) jövőre több mint 308 milliárd forintot, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programra (TOP) 106 milliárdot, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programra (IKOP) csaknem 203 milliárdot, a Környezet és Energetikai Hatékonysági Operatív Programra (KEHOP) mintegy 120 milliárdot, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programra (VEKOP) pedig 32 milliárd forintot terveznek. Az emberi erőforrás fejlesztési program csaknem 53 milliárd, a közigazgatás- és közszolgáltatás fejlesztési program 45 milliárd, a rászoruló személyeket támogató program több mint 3 milliárd forinttal szerepel a 2016. évi javaslatban. Az indoklás szerint az előkészített infrastrukturális – közúti, vasúti, városi közlekedési, közmű és árvízvédelmi – projektek 2016-ban is kiemelkedő mértékű, több száz milliárd forintos támogatások révén valósulhatnak meg, jelentős források jutnak az oktatási, egészségügyi és szociális ágazatbeli fejlesztésekre, valamint az ügyfélközpontú közigazgatás és a hatékony, elektronizált közszolgáltatások fejlesztésére is. A korábbi időszakkal ellentétben a megyék és megyei jogú városok előre meghatározott fejlesztési forráskerettel rendelkeznek, amire programot dolgoznak ki, ennek révén 2016-ban már jelentős, százmilliárd forintos nagyságrendű új fejlesztés valósulhat meg. A dokumentum szerint a korábbiakhoz képest lényegesen jelentősebb szerepet kapnak a visszatérítendő források (hitelek, garanciák, kockázati tőke), így az egységnyi költségvetési támogatásból összességében több és nagyobb volumenű fejlesztés valósul meg úgy, hogy a források egy része visszatérül és újra kihelyezhető. A törvényjavaslat kitér arra is, hogy a korábbiakhoz hasonlóan 2016-ban is több jogcímen érkezik jelentős összegű támogatás Magyarországra, amelyek a költségvetésben nem jelennek meg. Ennek oka, hogy ezekhez nem kapcsolódik kötelező nemzeti társfinanszírozás, illetve a kedvezményezettek körének, a támogatások összegének meghatározása nem a magyar hatóságok feladata.