Kiemelten ellenőrzi a NAV a termékdíjfizetést

A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ellenőrzések kiemelt vizsgálati területet jelentenek idén az adóhatóság ellenőrzési irányelvei alapján, így szinte biztosra vehető, hogy jogkövetkezmények tekintetében is túlszárnyalják a tavalyi megállapításokat: míg egyéb adók esetben az adóbírság mértéke az adóhiány 50 százaléka, addig a környezetvédelmi termékdíj esetében ennek a duplája is lehet - hívja fel a figyelmet a Mazars legfrissebb jelentése.

A könyvvizsgáló és adótanácsadó vállalat közleménye rámutat: a magyar cégek zöme nincs tisztában a vonatkozó szabályokkal a környezetvédelmi termékdíj-fizetésre kötelezett, pedig kötelezettségeik elmulasztását súlyos bírsággal büntetheti az adóhatóság. Az előírásokra azért is érdemes odafigyelni, mert a szabályok megfelelő alkalmazásával rengeteg felesleges befizetés kerülhető el. A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ellenőrzések 2013 januárjával kerültek át a vámhatóságtól az adóhatósághoz. A vámhatóság 2012-ben 326 termékdíj ellenőrzést zárt le, 432 millió forint büntetést szabott ki, vizsgálatonként átlagosan 1,3 millió forint bírságot és késedelmi pótlékot fizettek a vállalkozások. A Mazars szakértői szerint a termékdíjjal kapcsolatban nem mindig a konkrét fizetési kötelezettség jelenti a legnagyobb fejtörést, hanem a kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségek teljesítése. Példaként a gyártáshoz felhasznált alkatrészekről lebontott, hulladékká vált csomagolószer súlyának nyomon követését említették. A jól átgondolt nyilvántartási rendszer fenntartása minimális ráfordítást követel, de kidolgozásához odafigyelés és szakmai tapasztalat szükséges.

Nyári Zsolt

, a Mazars szenior adómenedzsere szerint a legtöbb gazdálkodó nincs tisztában azzal, hogy megválaszthatja a környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, és áthelyezheti a felhasználástól a készletre vétel napjára. Így a jól megválasztott keletkeztetési időpont minimálisra csökkentheti a nyilvántartásra fordítandó időt - mutatott rá. Hozzátette: az adminisztrációs kötelezettségek nemcsak a nyilvántartási, hanem a különböző bejelentkezési, bejelentési kötelezettségekre is vonatkoznak. A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy nemcsak a jövőre, hanem a múltra vonatkozó bejelentési kötelezettségeket is át kell tekinteni. Az elmaradást érdemes időben pótolni. Az újrahasználható csomagolás újrahasználhatóként való bejelentésének elmulasztása esetén például az adóhatóság megállapíthatja, hogy az adott csomagolás után annyiszor keletkezik termékdíj kötelezettség, ahányszor csak forgalomba hozták. Ugyancsak jellemző hiba, hogy a vállalkozások úgy gondolják, ha leszerződnek egy hasznosítást koordináló szervezettel, és megfizetik a rájuk kiszabott hasznosítási díjakat, akkor minden környezetvédelmi termékdíjhoz kapcsolódó kötelezettséget teljesítettek. Azonban a megállapodás ellenére továbbra is a társaságot terheli valamennyi, a termékdíjjal kapcsolatos bejelentési, bevallási kötelezettség. Ha a cégek a konkrét fizetési kötelezettséget kívánják csökkenteni, elegendő átgondolni, hogy mibe csomagolják a termékeiket. Számos kiskereskedő műanyag bevásárlótáskába teszi a termékeit - holott ez kereskedelmi csomagolószernek minősül, amely után a termékdíj mértéke kilogrammonként 1 800 forint, míg papírtáska esetén ez az összeg csak 20 forint. A törvényben biztosított költségoptimalizálási lehetőségeket a gazdálkodók többsége egyáltalán nem mérlegeli és általában nem is ismeri. Azt is kevesen tudják, hogy a termékdíj-fizetést el is lehet halasztani, vagy akár el is lehet kerülni - mutat rá Nyári Zsolt. A vevő például nyilatkozhat arról, hogy a csomagolószert újrahasználható betétdíjas csomagolás előállítására vagy nem csomagolási célra használja fel, így a kötelezett mentesül a termékdíj megfizetése alól. De lehetőség van az eredeti kötelezettől történő átvállalásra is, például továbbértékesítés esetén, és ezzel a megfizetés halasztható. Ugyanígy fel kell mérni a visszaigénylési lehetőségeket is, a felesleges befizetések elkerüléséért.