A hidrogén lehet a következő globális energiahordozó

A becslések szerint 5-10 éven belül megfelelő technológia születik a hidrogén energiahordozóként való gazdaságos hasznosítására. Az ehhez szükséges hidrogenázról tartanak a héten nemzetközi konferenciát Szegeden.

Az autóipar már felkarolta a fejlesztést, a hirogénhajtású kocsikban és üzemanyagcellás megoldásokban látják az autók jövő generációját. Jóllehet Magyarországon még nem jellemző, de a nagy autógyártók támogazják, így valószínűleg a hidrogén energiahordozóként elsőként a közlekedésben fog elterjedni – mondta el portálunknak

Kovács Kornél

, az SZTE Biotechnológiai Tanszék professzora, az MTA SZBK Biofizikai Intézetének tudományos tanácsadója.

Július 8-12. között rendezik az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában a 10. Nemzetközi Hidrogenáz Konferenciát, az SZTE Biotechnológiai Tanszék és az MTA SZBK közös szervezésében. Mintegy 130 tudós zarándokolt el a világ minden tájáról, hogy megvitassák a hidrogenáz enzimek és a biológiai úton történő hidrogén termelés aktuális szakmai kérdéseit.

Környezetszennyezés nélkül

Kovács Kornél elmondta, a hidrogénről ma már minden szakember azt tartja, hogy ez lesz a következő globális energiahordozó. Kiemelt szerepét elsősorban annak köszönheti, hogy számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik, és ami talán a legfontosabb: elégetésekor víz keletkezik, tehát semmiféle környezetszennyezést sem okoz a használata. Földünkön rengeteg víz van, ezt az egyszerű molekulát energia befektetéssel alkotóelemeire, hidrogénre és oxigénre lehet bontani. Hasonló módon sokféle szerves anyagból, így az évente a napenergia segítségével újratermelődő biomasszából is nyerhetünk hidrogént. A két gázt azután a felhasználás helyén elégetve, visszanyerjük a bennük tárolt energiát és a vizet. A rakéta technikában például már régóta használják ezeket az üzemanyagokat. A környezeti katasztrófáktól szenvedő Földünknek gyors gyógyulást jelentene, ha minél hamarabb áttérnénk erre az energiahordozóra – magyarázta tovább a professzor.

Hidrogenáz

Ahhoz, hogy az egyszerűnek látszó elvet hasznosítani tudjuk, olyan eljárásokat kell kifejleszteni, amelyekkel olcsón és hatékonyan lehet a vízbontáshoz szükséges energiát nyerni. Az élőlények rendelkeznek olyan katalizátorokkal, enzimekkel, amelyek képesek csökkenteni a reakció megvalósításához szükséges energia mennyiségét. Ilyen enzimek a hidrogenázok is, amelyek mikroszkópikus élőlényekben képesek a hidrogén képződését vagy felhasználását elvégezni. Ezért olyan fontosak ezek az enzimek a jövő biotechnológiai úton megvalósuló energia termelése számára. „A viszonylag bonyolult szerkezetű nagy hidrogenázmolekulák felépítésének, működésének megértésével tudunk olyan ember alkotta rendszereket létrehozni, amelyek ipari léptékben is hozzájuttathatnak bennünket a tiszta és megújuló energiahordozóhoz” – folytatta Kovács Kornél.

A hidrogenázokkal kapcsolatban még számos alapkutatási kérdés tisztázatlan, de működnek már kísérleti rendszerek, a vegyészek pedig kitartóan gyártják és tesztelik az enzimkatalizátorok kiváltására alkalmasnak tűnő vegyületeket. Ezekről, az alapkutatás legújabb eredményeitől a gyakorlati hasznosítás fontos feladatai felé mutató fejlesztésekről is beszámolnak a 10. Hidrogenáz Konferencia résztvevői. Kovács Kornél kiemelte: a szegedi helyszín egyben elismerést is jelez: ma is nemzetközi színvonalon jegyzett kutatások folynak az SZTE Biotechnológiai Tanszékén és az MTA SZBK Biofizikai és Biokémiai Intézeteiben. A konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia anyagilag is támogatja. Azt is megtudtuk, Szegeden egyrészt alapkutatásokat végeznek a hidrogenázenzim megismerésére, másrészt alkalmazott kutatások is vannak, elsősorban biomasszából gyártanak hidrogént, erre „idomítanak” baktériumokat. A biogázgyártásban is fontos lépés a hidrogéntermelés.