A belvíz látványosabb, az aszály károsabb

Bár most éppen áradással és belvízzel küzd az ország, az aszály és a vízhiány is komoly problémát szokott okozni a mezőgazdaságnak – szerb és magyar szakemberek egy fenntartható vízgazdálkodás lehetőségeit kutatják.

Egy magyar-szerb projekt keretében a Szegedi Tudományegyetem és partnerei, az Újvidéki Egyetem Természettudományi és Matematikai, valamint Műszaki Kara, illetve az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Atikövizig) az aszály és vízhiány mértékének és következményeinek vizsgálatát tűzte ki célul. Fenntartható, illetve alkalmazkodó vízgazdálkodás lehetőségeinek kidolgozása, mely elősegítheti a vízellátás javítását, a gazdasági hatások mérséklését és a természeti értékek megőrzését – ezért dolgoznak a szakemberek. A csütörtöki sajtótájékoztatón megtudtuk, a magyar Dél-Alföld és a Vajdaság hasonlóan küzd a szárazsággal.

Uglješa Stankov

projektmenedzser az Újvidéki Egyetem Természettudományi és Matematikai Karának képviseletében elmondta, az aszály azért is probléma, mert a mezőgazdaság az egyetlen olyan ág Szerbiában, amely pozitív mérleggel rendelkezik a külkereskedelemben, az ország GDP-jének 10 százalékát adja. A projekt keretében sok más mellett hidroklimatikus monitoring rendszert építenek ki. A programban kiemelt figyelmet kap a projekt társadalmi vonatkozása, a lakosság bevonása, tájékoztatása. Szakmai konferenciákat, sajtótájékoztatót szerveznek, magyar-szerb promóciós filmeket és háromnyelvű tájékoztató füzet készítenek, valamint weboldalt üzemeltetnek (wahastrat.vizugy.hu).

Rakonczai János

, a Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék docense elmondta, egyre szélsőségesebb lesz a csapadék eloszlása. Aki a vízkészletekben gondolkodik, azt mondja, inkább legyen nagy belvíz, mint szárazság. „A 2010-es belvizes időszak után volt egy konferencia 2011-ben, akkor is elmondtam, egyes gazdáknak a belvíz biztosan komoly problémát okoz, de lehet, hogy ennek meglesz a haszna is, hiszen a vízkészletek tárolódnak. Magam sem gondoltam, hogy az az év igazol: rendkívül száraz volt, mégsem keletkezett jelentős aszálykár. Miért? Mert a talajban raktározódott egy jelentős vízkészlet” – érvelt a docens. Hozzátette: 2012 is aszályos volt, de nem volt előtte hasonlóan nedves időszak, így sokkal keményebb szárazsággal kellett szembenézniük a gazdáknak. A szakember úgy véli, a belvíz látványosabb, de társadalmi szinten az aszály okoz nagyobb károkat. Érdemes lenne megpróbálni az alacsonyabban fekvő területeken összegyűlt vizet a magasabb részeken szétlocsolni, hogy helyben maradjon a készlet – fogalmazott Rakonczai János.