
Ismertette a legfrissebb kormányzati döntések hátterét a miniszterelnök.
A gazdasági helyzet, az élelmiszerárak és az európai politika is szóba került Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában, amelyet a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában adott. A kormányfő szerint az áraknak már csökkenniük kellett volna, hiszen számos gazdasági tényező – például a gyengülő euró és az energiaárak csökkenése – már régóta kedvező irányba mozdult.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, a kereskedők által javasolt árcsökkentés minimális lett volna, ezért döntött a kormány a tízszázalékos árréskorlátozásról, amely harminc alapvető élelmiszerre vonatkozik. Példaként említette a tejet, amelyet a termelők 200 forintért adnak el, míg a boltokban 550–600 forintért kerül a polcokra. A cél az – mondta –, hogy a termelők ne viseljék az árcsökkenés terheit, és a haszonkulcs korlátozása kizárólag a kereskedőket érintse.
A kormányfő szerint a kereskedők vélhetően megpróbálnak majd kiskapukat keresni, de a kormány erre reagálni fog. Hozzátette: az intézkedés kiterjesztése más termékekre sem emelné az inflációt.
A beszélgetés során a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a gyermekvállalás és a család anyagi biztonsága kulcskérdés, különösen az édesanyák számára. Szerinte a legfontosabb, hogy a nők biztonságban érezzék magukat, ezért a kormány adócsökkentésekkel és célzott támogatásokkal igyekszik segíteni őket. Úgy véli, Magyarországon a családi adórendszer egyedülálló „hungarikum”, amely méltányosabbá teszi az adózást a gyermekesek javára.
Nem kérdés, hogy hosszabb távon a családban élés boldogabbá tesz és anyagilag is jobb
– tette hozzá.
A kormányfő újra megerősítette: Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása szerinte veszélyt jelentene a magyar gazdaságra. Úgy fogalmazott, hogy ez „tönkretenné a magyarokat”, míg például Szerbia csatlakozása komoly gazdasági előnyökkel járna. Kijelentette: Magyarországnak vétójoga van a kérdésben, és a döntésben „a földön járó magyar embereknek kell dönteniük”.
Orbán szerint Brüsszelben még mindig a háborúpárti politikai többség dominál, amit a baloldali és néppárti erők határoznak meg – utóbbihoz tartozik a Tisza Párt is. A kormány ezzel szemben a békepárti álláspontot képviseli.
Az európai vezetők úgy döntöttek, hogy Ukrajnának harcolnia kell, cserébe kap egy gyorsított tagságot. Ez tönkreteszi a magyarokat
– jelentette ki.
A védelmi kiadások finanszírozása is napirenden van a jövő heti uniós csúcson. Orbán Viktor világossá tette: Magyarország nem támogatja a közös hitelfelvételt, mert az Alaptörvény is korlátozza az ilyen jellegű pénzügyi lépéseket. Mint fogalmazott, az országgyűlésnek csütörtökig döntenie kell az ügyben, de ő maga azt javasolja: Magyarország maradjon kívül a közös adósságvállalásból.
A miniszterelnök szerint 2025 lehet a gazdasági áttörés éve, különösen, ha a világpolitikai helyzet stabilizálódik, és a háborús feszültségek enyhülnek. Ez – mint mondta – új lehetőségeket teremthet a gazdasági növekedéshez is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.