Hiányosságok a magyar büdzsé átláthatóságában

Komoly hiányosságok vannak a magyar költségvetés átláthatóságában és Magyarország még a közép-kelet-európai államoktól is jelentősen elmarad e tekintetben a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFI) szerint.

Romhányi Balázs

, a KFI ügyvezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján a költségvetési átláthatóság mérésére elkészített Open Budget Index (OBI) 2012-es adatait ismertette. A KFI szerint ahhoz, hogy Magyarország érdemben előrelépjen a költségvetési átláthatóság tekintetében, a kormánynak többek között érthetően kell megfogalmaznia gazdaságpolitikai szándékait és azok számszaki hatását a benyújtandó költségvetésre, valamint fél év után össze kellene vetnie az aktuális gazdasági helyzetet a kormány által várt pályával. Mindezek a nemzetgazdasági miniszter döntésén múlnak, külön forrást, komplex szervezést nem igényelnek - hangsúlyozta Romhányi Balázs. Elmondta, hogy a jövő héten a Nemzetgazdasági Minisztériumot is megkeresik javaslataikkal. Romhányi Balázs kiemelte: több tanulmányból is kiderül, hogy a költségvetési átláthatóság segíti a hiány alacsonyan tartását és megakadályozza az államadósság növekedését, a jó kormányzás pedig segíti a növekedést. Egyes befektetési döntéseknél is fontos szempont egy-egy cég számára a kormányzás hatékonysága, mert ez is meghatározza, hogy például Közép-Európában melyik országot választja a letelepedésre - fűzte hozzá. Az OBI indexről elmondta, hogy azt a washingtoni székhelyű International Budget Partnership készíti el úgy, hogy az indexben szereplő minden országban egy független szervezet gyűjti össze a válaszokat a 125 kérdésre. Romhányi Balázs hozzáfűzte, hogy Magyarország jelenleg hivatalosan nem szerepel az indexben, a 2012-es felmérést - amely az első OBI felmérés volt az országban - a KFI készítette, és jelenleg azon dolgoznak, hogy Magyarország hivatalosan is bekerüljön az indexbe. A 125 kérdés nagy része nyolc költségvetési "kulcsdokumentumra" vonatkozik, de rákérdeznek arra is, hogy bevonják-e a nyilvánosságot a döntéshozatalba és a számvevőszék tevékenységébe. A nyolc legfontosabb dokumentum a költségvetési irányelvek, a költségvetési törvényjavaslat, maga a költségvetési törvény, az évközi és éves jelentések, a számvevőszéki jelentés a zárszámadásról, a féléves jelentés, valamint a polgárok költségvetése. Utóbbi kettő műfajként sem ismert Magyarországon, és a költségvetési irányelveket is csak régebben publikálták - hívta fel a figyelmet Romhányi Balázs. Az OBI index nulla és 100 közötti értéket vehet fel, Magyarországon 2012-ben, az év végéig publikált dokumentumok alapján 40 pont volt az index nem hivatalos értéke, aminek alapján elmondható, hogy súlyos problémák vannak a költségvetési átláthatósággal, de ennél sokkal veszélyesebb, hogy kezdünk hozzászokni - fogalmazott az ügyvezető. Hozzátette, bár tavaly volt az első felmérés, véleménye szerint 2000 óta, ha mérték volna, nem lett volna 45 pont felett az index. A 2012-es indexben szereplő minden európai uniós tagállam jobb Magyarországnál a költségvetési átláthatóság tekintetében, de sok régiós ország, így például Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország vagy Ukrajna is jobban teljesített. A magyarázat és a teljesítménymérés tekintetében is le van maradva Magyarország a régiós országokkal összehasonlítva - fejtette ki Romhányi Balázs. Hozzátette, hogy például a költségvetési törvényjavaslat egyes elemei tekintetében jobb Magyarország néhány régiós államnál, így Horvátországnál vagy Szerbiánál, de összességében Szerbiához áll közel a magyar teljesítmény, és így sereghajtó a régióban. A KFI összeállított egy 14 pontos ellenőrzőlistát, amely elősegítené a költségvetési átláthatóság javulását 2013-ban. Ebben a 2012-es zárszámadással kapcsolatban azt javasolja a többi között a KFI, hogy az tartalmazza az eredetileg tervezett makrogazdasági pálya és a tényadatok közötti eltérés tartalmi és számszaki magyarázatát. A KFI szerint a 2014-esköltségvetési törvényjavaslatban fontos lenne például a makrogazdasági feltevések között külön szerepeltetni a versenyszektor és az állami szektor foglalkoztatotti létszámát, a bruttó és a nettó átlagbért, és a jegybanki alapkamatot. Emellett a 2014-es büdzséről szóló javaslatnak be kell mutatnia a gazdaságpolitikai intézkedések számszerű költségvetési hatását.