A Mobil-felcsertől a nanoezüstig – innovációs nap az egyetemen + FOTÓK

Nanoezüst felsőruházat: antibakteriális, antimikrobális, csökkenti a kellemetlen testszagot és még komfortérzést is nyújt – ilyen és hasonló innovatív találmányokat mutattak be a Szegedi Tudományegyetem második Innovációs Napján.

Tudatosan olyan találmányok válogattak, amik a szegedi egyetemen születtek, de a társadalmi-gazdasági fejlődéshez közvetlenül hozzájárultak, azaz a hétköznapi életben is találkozhatunk velük – mondta el

Buzás Norbert

, az SZTE kutatás-fejlesztési és innovációs igazgatója.

Rácz Béla

általános rektorhelyettes felidézte, 2005 óta működik az egyetemen a város közreműködésével innovatív munkacsoport. Mi sem bizonyította jobban ennek szükségességét, mint egy 2008-as OECD-felmérés, ami kimutatta, Magyarország kutatás-fejlesztésre fele annyi forrást fordít, mint az uniós átlag, és a ráfordítás háromnegyede az itt tevékenykedő multinacionális cégeknél landol. Az SZTE egyike a legtöbb találmány-bejelentéssel rendelkező egyetemeknek. A rektorhelyettes ugyanakkor hangsúlyozta, a 2005-2007-es adatok szerint Magyarország a 0 és 50 közötti találmányt felmutató országok között volt, ez pedig nagyban köszönhető a matematikai és természettudományos műveltség hiányának, különösen a közoktatásban. Az SZTE negyven szabadalommal rendelkezik, állandó szereplője a nemzetközi rangsoroknak.

Élhető környezet az innovációhoz

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviseletében Nagy Sándor beszélt az innovációhoz megfelelő környezetet teremtő beruházásokról. Mint mondta, a város élhető környezet és magas színvonalú városi infrastruktúra kialakításával támogatja az egyetemi kutatásokat, így a tömegközlekedés-fejlesztés, vagy a városrehabilitáció is közvetve szolgálhatja ezt a célt. Kiemelte a Szent-Györgyi Albert Agórát, mint a város és az egyetem egyik közös projektjét. Mint mondta, ez az új tér európai szinten is kiemelkedő informatikatörténeti gyűjteményével, látványlaborjával, és a jövőbe tekintő technológiákat is felvonultató Informatóriummal a gyerekeket is segíti abban, hogy közelebb kerüljenek a tudományhoz. A 2014-2020 között megvalósuló beruházások közül kiemelte az ELI tudásvárost és az új klinikai tömb mellett kialakítandó Biopolisz Parkot – mindezek megfogalmazása szerint a tudás alapú gazdasághoz vezető fejlesztések. A Dugonics tér megújításáról, az infrastruktúra és az innováció összefüggéseiről Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft.-től

Máté Tamás

beszélt. A nemrégiben befejezett Dugonics tér egy 2,2 milliárdos projekt részeként valósult meg, ebből a térre 924 millió forint jutott.

Innovatív csoki és az arcbőr életkora

Egy most szerveződő nagyobb kiállítás első szeleteként az érdeklődők a Rektori Hivatal díszterme előtt hat vitrinben csodálhattak meg néhány, a szegedi egyetemhez kötődő innovációt. Itt kapott helyet az antibakteriális nanoezüst felsőruházat, az elmaradhatatlan C-vitamin, az olyan funkcionális élelmiszerek, mint például a magas antioxidáns tartalmú csokoládé vagy az emelt rosttartalmú kifli. Szegedi innováció az elakadt olajkutak nanoemulzió besajtolásával történő újraindítása is, de szintén nagyot alkottak a GE Healthcare-rel való együttműködések révén a számítógépes orvosi képfeldolgozásban. Az egyetem innovatív erejét demonstrálja a szoftverfejlesztés és a szoftverminőség-javítás terén elért eredmények is, sok más mellett ide tartozik a nyílt forrású szoftverlaboratórium tevékenysége is. Délután a TIK-ben folytatódott a nap, ahol többek között a magyar startup sikerektől hallhatnak és az egyetemi vállalkozóról lesz szó, valamint technológiai transzfer kerekasztalt rendeznek. A nap folyamán innovációs bemutatókra is sor kerül, így például megismerkedhetnek az érdeklődők néhány szórakoztató találmánnyal, mint a Beau Visage arcbőréletkor-mérő készülékkel, vagy a Mobil-felcserrel, az online beteglogisztikai szoftverrel. A délelőtt folyamán az SZTE Innovációs verseny győzteseit is kihirdették.

Ötezer forintból épült akadálykerülő robot Szegeden

Kevesebb mint ötezer forintból épített egyszerű szerkezetű, guruló, akadálykerülő robotot Kecsenovity Egon, a Szegedi Tudományegyetem harmadéves anyagmérnök hallgatója, akinek munkáját az intézmény 2013-as innovációs versenyén díjazták. A KITT-E névre keresztelt szerkezetet bemutatva a hallgató csütörtökön elmondta: a világhálót böngészve döntötte el, hogy felépít egy rendkívül olcsó, oktatási célokra használható robotot. Hasonló, egyedileg programozható berendezést egy multinacionális játékgyártó 70-80 ezer forintért kínál, de a korábban az Egyesült Államokban, Nyugat-Európában vagy akár Magyarországon összeállított robotok is lényegesen - háromszor-hatszor - drágábbak voltak, mint a célul kitűzött ötezer forintos ár - magyarázta a diák, hozzátéve: ennek oka elsősorban az volt, hogy a készítők túlságosan borsos áru alkatrészeket használtak föl, amelyek azonban egy kis türelemmel és otthoni munkával kiválthatók. A KITT-E váza tartós és könnyű préselt falemezből készült, a szerkezet két fix kerekét egy-egy elektromotor hajtja, a kanyarodást pedig bolygókerék teszi lehetővé. A robot irányításáért mikrovezérlő fele, amely a jeleket a berendezésbe épített szenzorokból kapja. Ha a KITT-E akadálynak ütközik, az eszköz programjának megfelelően új utat keres. A hallgató tájékoztatása szerint jelentős költségcsökkentést tett lehetővé, hogy a robot áramköreit maga tervezte meg, és a paneleket is kézzel rajzolta. Kecsenovity Egon úgy véli, hogy a robot kiválóan használható oktatási célokra, hiszen építése során a szakkörökön, kurzusokon részt vevő diákok komoly elektronikai, programozási ismereteket szerezhetnek - nem beszélve arról, hogy csekély anyagi befektetéssel látványos eredmény érhető el. A rendezvény a TÁMOP-4.2.3.-12/1/KONV-2012-0035 számú, „Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja a Szegedi Tudományegyetemen” című pályázat keretein belül került megvalósításra.