Az egészségügybe 35 milliárd érkezik, a Dél-Alföld 8 intézménye kaphat belőle

Az egészségügyi ellátó rendszer változásai kapcsán manapság ember legyen a talpán, aki érti, hogy mit is akar pontosan a Fidesz kormány e téren. Az látszik, hogy sebészi beavatkozás előtt áll az ágazat így dr. Mészáros Jánosnak a dél-alföldi térségi ellátó igazgatójának néztünk a szemébe.

- Az új hazai egészségszervezési szervezet a GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség és Szervezetfejlesztési Intézet) nevet kapta, nem sikerült egy kissé egyszerűbb nevet találni?

- Bár ez egy hosszú név, de azért került egy ilyen betűszóba, mert ez egy középirányító szerv, ami a minisztérium és a kórházak között áll. Ez a szerv, amikor létrejött akkor a minisztérium öt háttérintézményét olvasztotta magába, és azért, hogy minden egyes szakterület magában a szervezet nevében is szerepeljen jött létre ez a hosszú név. A beolvadt intézmények az - Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI), az - Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), az - Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI) és az - Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ (OSZMK) az –Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézetbe (EMKI).

- Mikor volt ez az átalakulás?

- 2011 májusában. Ezt követte a fekvőbeteg szakellátás állami kézbe vétele, amely két fázisban történt meg a GYEMSZI vezényletével. A megyei és önkormányzati fenntartású kórházak átvételének az első ütemében (2012. január 01.) a megyei és megyei fenntartású kórházak átvételére, majd 2012. május 01-től a települési önkormányzati tulajdonú kórházak is átkerültek állami tulajdonba. Ennek megfelelően 2012. május 01-től a Dél-alföldi Térség 13 fekvőbeteg gyógyintézményének is a tulajdonosi- fenntartói- és vagyon kezelői felügyeletét a GYEMSZI látja el. Egészségszervezési szempontból a térséghez tartozik plusz 1-ként a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ - Szegedi Tudományegyetem.)

- Mi volt a célja a GYEMSZI-vel a kormánynak?

- Erről talán a kormányt kellene megkérdezni… A Dél-alföldi Térség igazgatójaként arról tudok beszámolni, hogy egy szakmapolitikai döntés született. A döntés célja, hogy a nagyon szegregált ellátó rendszert, a nagyon eltérő felépítést és az önkormányzatok különböző intenzitású támogatási hajlandóságát egységes tulajdonosi elvek mentén, a rendelkezésre álló erőforrások figyelembe vételével, optimalizálja a betegellátás javítása érdekében. Az országos ellátás szervezés a GYEMSZI-n belül nyolc Térségi Egészség Szervezési Központra (TESZK) került felosztásra azzal a céllal, hogy az intézményekkel és az intézmények életével kapcsolatos nagyon fontos döntés előkészítésben, döntésekben koordinatív szerepet töltsön be.

- Ennyire fél a FIDESZ a régiótól? Miért térségi és miért nem regionális?

- Ez elsősorban ellátás szervezési szakmai kérdés, mintsem közigazgatási. A TESZK a Dél-Alföld esetében azért térségi és azért nem regionális, mert ugyan hozzánk három megye Bács-Kiskun - Békés- Csongrád megye tartozik, de az ellátás nem a korábban átléphetetlen közigazgatási határokhoz igazodik, hanem azokat túllépő az ellátás szervezési feladat és elsősorban a betegek jobb hozzáférését hivatott szolgálni. Pest megye dél-nyugati csücske (Nagykőrös, Nyársapát, Kocsér, Csemő) illetve Szolnok megye déli részén néhány település tartozik ide. (Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Öcsöd, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas)

- Korábban harcolt egymással mindenki, hogy az ilyen térségi államigazgatási központnak hol legyen a székhelye. Kecskemétnek milyen előnye van abból, hogy az un. Kisfaludy házban székel a térségi GYEMSZI?

- A térségi központ helyének a kiválasztásánál tudatosan törekedtünk arra, hogy ne lehessen intézményhez kötni, azért, hogy ne alakuljon ki egyetlen szakellátó felé történő bármilyen elkötelezettség, ami előnyt feltételezhet. Annak, hogy esetünkben Kecskemétre esett a választás, annak az a praktikus oka volt, hogy a szervezési feladatok, illetve a felső vezetéssel való folyamatos kapcsolattartás miatt igen sokat kell Budapestre utazni. Így ez költséghatékony döntés volt, és ha megnézzük, a dél-alföldi térséget ugyan nem a közepén helyezkedik el Kecskemét, de innen minden szakellátó központ jól elérhető.

- Ki gyakorolja a munkáltatói jogait a térségben lévő kórházigazgatók esetében?

- A kórházigazgatók munkáltatói jogait az EMMI minisztere Balog Zoltán gyakorolja, amit delegál a GYEMSZI-re, így én a térségben lévő gazdasági és főigazgatók egyéb munkáltatói jogait gyakorlom, mint TESZK vezető.

- Önről annyit tud legfeljebb a közvélemény, hogy a kiskunfélegyházi kórházban dolgozott, mint sebész orvos. Ki Mészáros János?

- Elsősorban egy nős, boldog embernek tartom magam, mivel Papp Edittel élek együtt, akivel három gyermekünket neveljük, hál’ Istennek, idestova tizennyolc éve. Számos teendőm közepette azért hetente egyszer, péntekenként a járó-beteg szakellátáson belül bőrsebészeti műtéteket szoktam végezni, az anyajegytől a bőrdaganatnak az eltávolításáig.

- A kiskunfélegyházi kórház vívódása lassan hat éve tart, onnan, mint sebész orvos miként sikerült ilyen hatalmas előrelépést tennie a karrierjében, hogy az egész térség igazgatója lett?

- Több lépésben. Amikor 1994-ben befejeztem az egyetemet a Kiskunfélegyházi Városi Kórházban kezdtem el a sebészeti osztályon dr. Letoha Gyula főorvos úr ideje alatt dolgozni. Segédorvosi tevékenységem mellett azonnal elkezdtem egy másoddiplomás képzést a József Attila Tudományegyetemen Szegeden, ahol Egészségügyi Közgazdaságügyi Szakokleveles Orvos végzettséget szereztem. Ekkor már foglalkoztam finanszírozási és minőségbiztosítási kérdésekkel.

- Ezzel az ambícióval miért nem Kiskunfélegyházán tört az igazgatói szék felé?

- Amikor megkaptam a másoddiplomámat akkor volt váltás a megyei kórház élén. dr. Zombor Gábor főigazgató úr megkeresett, hogy minőségbiztosítási és kontrolling igazgatói szerepkörben el tudná képzelni azt, hogy a megyei kórházban dolgozzak. Ezt a lehetőséget nem hagytam ki, így 2000 tavaszán átjöttem a megyei kórházba. Ezt a feladatot 2003. januárig láttam el, ahonnan kerültem Budapestre az Országos Gyógyintézeti Központba, azonos pozícióba. Itt közel egy évet töltöttem el, amikor Dr. Lonovics János professzor úrtól a Szegedi Tudományegyetemről egy lehetőséget kaptam, hogy a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában a kontrolling igazgatói feladatot ellássam. Itt négy évet töltöttem. Ezt követően úgy alakult az életem, hogy azt láttam, hogy az egyéb tevékenységem úgy ki fogja tölteni az életem, hogy mellette már nem tudtam ellátni ezt a feladatot.

- Mi volt az egyéb tevékenysége?

- Akkor már folyt egy háttérmunka egészségügyi jövőkép kialakítási céllal.

- B. Nagy László Csongrád megyei kormánymegbízott beszélt arról, hogy 2008-ban már a Fidesz műhelymunkában tervezte a kormányváltás utáni időszakot. Erről beszélünk, hogy ebben vett részt?

- Igen, ebben a háttérmunkában vettem részt, melynek egyik eredménye a Semmelweis Terv, amelynek a szerzői névsorában az én nevem is szerepel.

- Térségi TESZK 2013 – mi a helyzet?

- 2012 közepén egy struktúraváltás történt, amit az intézményekkel el kellett fogadtatni, és a hozzájuk tartozó területi ellátási kötelezettséget újra kellett definiálni, például a régió és a térség meghatározás kapcsán, hogy ne legyen akadály a közigazgatási határ.

- Ezzel végtére is az élethez, az igényekhez igazodott az egészségügy?

- Igen, de ez már a második lépés volt, hiszen az első lépésben az intézmények állami tulajdonba adása volt a feladatunk, amit jól jellemez, ha csak belegondol bárki, hogy kellett készíteni egy pontos vagyonleltárt…

- Ön pontosan tudhatja, hogy minden települési kórház a helyi politikai érdeklődés kellős közepében helyezkedik el. Ma még annyit lehet látni a GYEMSZI-ből, annak a térségi igazgatójából, hogy ha van egy sajtóesemény valahol a régióban, akkor ott megjelenik, és mond pár okos mondatot. Valójában Ön egyfajta „utálatos kép a zsidó templomból”?

- Én a személyiségemnél fogva a kritikai észrevételeket nagyon szívesen fogadom, de hogy ha méltatlan, vagy méltánytalan körülmények között ér kritika, azt nehezen viselem. Arra gondolok, hogy a magyar egészségügy az olyan, mint a magyar foci, amihez mindenki ért. Innentől kezdve azt kell, hogy mondjam, hogy olyan félreértelmezésekkel, fél információkból levont végkövetkeztetésekkel találkozom, amikor el kell számolni tízig, amely idő elég ahhoz, hogy végiggondoljam, hogy milyen valóságrészlet hiányzott az adott téves végkövetkeztetéshez. A kérdésre válaszolva, én nagyon remélem, hogy nem, de nyilvánvaló, hogy egy felelősségteljes pozícióban, ahol nem csak pozitív döntéseket kell meghozni, lesznek olyan fájdalmas pontok, ami mellett határozottan ki kell állni, ezt az esetleges érdeksérelemmel együtt kell vinni. Hozzáteszem, mindig a betegérdekeket, és az ellátás érdekét, illetve a hozzáférés minél jobb biztosítása érdekét kell figyelembe venni!

- Mire számíthat a lakosság, aki csak egy normális egészségügyi rendszert szeretne, ahová mondjuk, nem kell bevinni a WC papírt, ha beteg lesz a nagymama?

- Államtitkár úr, amikor 2010-ben elindult az átalakítási folyamat, azt mondta, hogy 2011 az alapok felmérése lesz, illetve a tervben meghatározott folyamatok beindítása lesz. 2012 a konszolidáció éve, 2013-tól pedig a rendszer stabilitásának a megőrzése és lehetőség szerint a fejlesztése a feladat. A tervek alapján orvosilag fogalmazva volt egy anamnézis, majd készült egy diagnózis és most van folyamatbank a beavatkozás.

- Végül kérem, adjon tájékoztatást a január elején meghirdetett 35,4 milliárdos egészségügyi fejlesztési forrás kapcsán, hogy a dél-alföldi térségben hány intézmény számíthat fejlesztési forrásra?

- Az ágazat jelentős forrásokra számíthat a közeljövőben. Ebből, ami már konkrét is a 2013. január 07-én megjelent TIOP 2.2.6 B komponensének a kiírása, ami 35,46 milliárd főösszegű Európai Uniós fejlesztési forrást jelent. Ennek a kettesszámú mellékletében 36 intézményi kör van országosan felsorolva, ahol dedikáltan ezek a fejlesztések el tudnak indulni. Ebben a Dél-Alföld 8 helyszínnel szerepel. Azért lehet ilyen mértékű az országos fejlesztési forrásból a részesedésünk, mert az integrációkkal is zászlóvivők vagyunk, hiszen az országban zajló 5 kórház-integráció páros közül három a térségünkben kezdődött el és büszkén mondhatom, hogy időközben le is zajlott. A cikket a REGON-partnerünk, a bácsmegye.hu készítette.