Gazdaság

25 bázisponttal 6,5 százalékra csökkent az alapkamat

25 bázisponttal 6,5 százalékra csökkent az alapkamat

2012. szeptember 25., kedd
25 bázisponttal 6,5 százalékra csökkent az alapkamat

Csökkentette 25 bázisponttal, 6,50 százalékra a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén.

A testület előző, augusztus 28-ai kamatdöntő ülésén a tanács négy külsős tagja szavazott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére, leszavazva az MNB elnökét és két alelnökét, akik a 7,0 százalékos alapkamat tartására voksoltak. Az alapkamat 2011. december 21. óta állt 7 százalékon. A monetáris tanács a döntést indokoló állásfoglalásában leszögezi: az elmúlt negyedévben mind az inflációs, mind a makrogazdasági kilátások számottevően romlottak, míg a globális pénzügyi piaci környezet és ennek következtében Magyarország kockázati megítélése érdemben javult. A monetáris tanács szerint az európai válságkezelő intézkedések idővel beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, és 2013-ban az európai konjunktúra folyamatosan erősödhet. Kitérnek arra: a kedvező nemzetközi környezetben a hazai pénzügyi piaci eszközök felára számottevően mérséklődött. A közlemény szerint a magyarországi GDP visszaeséséhez belső és külső tényezők egyaránt hozzájárultak. A monetáris tanács úgy látja, hogy a gazdaság növekedési kilátásai romlottak, a kibocsátás 2013-ban is csak lassan növekedhet. A növekedés forrása az export marad, amit az európai konjunktúra várt élénkülése is támogat. A belső kereslet tartósan visszafogott marad. A fogyasztás és a beruházás jövőre is mérséklődhet. Az egyaránt tartósan magas munkanélküliség és alacsony beruházási aktivitás miatt a gazdaság potenciális növekedése jövőre is visszafogott marad. A kormányzati intézkedések következtében a munkapiaci aktivitás folyamatosan bővült. A gyenge konjunktúra mellett ugyanakkor a vállalatok munkaerő-kereslete továbbra is visszafogott, a foglalkoztatás bővüléséhez csak az állami közmunkaprogramok tudtak hozzájárulni. A tanács úgy látja: a gyenge növekedési kilátások mellett csak visszafogottan bővülhet a munkaerő iránti kereslet. A jövő évtől érvénybe lépő munkahelyvédelmi program mérsékli az érintett munkavállalók foglalkoztatásának költségeit. A romló növekedési kilátások mellett az éves fogyasztóiár-index tartósan az év eleji magas szint közelében alakult. A magas infláció részben a kormányzati indirekt adóemelések és a kibontakozóban lévő élelmiszerársokk hatását tükrözi. A közlemény szerint összességében az infláció az előrejelzési horizont túlnyomó részében számottevően a 3,0 százalékos cél fölött alakulhat, és csak 2014 második felében érhető el az inflációs cél. A monetáris tanács úgy látja: a következő években tovább növekedhet a magyar gazdaság nettó külső finanszírozási képessége. A külső egyensúlyi pozíció javulásának hátterében a reálgazdasági egyenleg folyamatosan növekvő többlete mellett az EU-transzferek fokozódó beáramlása áll, a fokozatosan termelésbe forduló autóipari beruházások jelentős szerepet játszanak a nettó export dinamikus bővülésében. A közlemény szerint a fiskális hiánycélok tartása mellett a fiskális politika várhatóan idén és jövőre is visszafogja a belső keresletet. A munkahelyvédelmi program keretében bejelentett intézkedések ugyan jelentős mértékű lazítást eredményeztek a 2013-as költségvetési egyenlegben. A monetáris tanács feltételezi, hogy a kormány a továbbiakban is elkötelezett a költségvetési hiánycélok teljesítése iránt, így további fiskális kiigazítással számol. Az előrejelzés technikai feltevéseiben szereplő intézkedések 2013-ban várhatóan emelik a fogyasztóiár-indexet és visszafogják a belső keresletet, ugyanakkor szükségesek a hazai kockázati felárak fokozatos mérséklődéséhez. A tanács kiemeli: az államadósság további mérséklése érdekében fontos, hogy a költségvetési deficit fenntartható módon mérséklődjön. Aláhúzza: az államadósság finanszírozási kockázatainak további csökkentése és az alacsonyabb kockázati felárak érdekében a tanács továbbra is kiemelt fontosságúnak tartja, hogy a kormány és az EU, illetve az IMF között minél előbb megegyezés szülessen. A tanács úgy látja: az inflációs alapfolyamatok és a bérek emelkedése arra utal, hogy a gyenge kereslet dezinflációs hatása az elmúlt időszakban mérséklődhetett. A közlemény szerint amennyiben a gazdaság szereplői tartósan magasabb inflációs környezettel számolnak, akkor a költségsokkok másodkörös hatása erősebb lehet, a nominális bérek emelkedhetnek. Ebben az esetben a kedvezőtlen folyamatok ellensúlyozása érdekében szigorúbb monetáris kondíciók szükségesek. A monetáris tanács a kockázati megítélés alakulásával kapcsolatban a jelenleginél kedvezőbb és kedvezőtlenebb helyzet kialakulására is lát esélyt. A kockázati felárak mérséklődését támogathatja a várakozásoknál sikeresebb európai válságkezelés, valamint az államadósság finanszírozásának kockázatait mérséklő hazai gazdaságpolitikai intézkedések. Rámutatnak: ha a kormányzat, az Európai Bizottság és az IMF közötti megállapodás meghiúsul vagy számottevően elhúzódik, akkor a kockázati felárak érdemben emelkedhetnek. A tanácstagok többsége úgy látja, hogy a potenciális növekedés lassulása ellenére a gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi. Kiemelik: a gyenge belső kereslet emiatt érdemben tompítja a költségsokkok inflációs hatását, a költségsokkok közvetlen hatásának lecsengése után az inflációs cél teljesülni fog. Az európai adósságválságot kezelő intézkedések érdemben javítják a globális pénzügyi piaci környezetet, ami a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelni fogja. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósak és a középtávú inflációs kockázatok mérsékeltek maradnak - olvasható az állásfoglalásban.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.