Fejlődik az EU közös kül- és biztonságpolitikája

Grúber Károly, a brüsszeli magyar állandó EU-képviselet kül- és biztonságpolitikával foglalkozó nagykövete szerint kis lépésekkel ugyan, de halad, és alapvetően jó irányban fejlődik az EU közös kül- és biztonságpolitikája.

A diplomata a Magyar Külügyi Intézetben csütörtökön tartott előadásában azt mondta, a tagállami érdekeket egyre inkább sikerül közelíteni. Minden tagállamnak megvannak ugyan a saját érdekei, de ma már igyekeznek mind több kérdésben egységesen fellépni. Mint hangsúlyozta, mivel ritkábban hoznak jogszabályokat ezen a területen, mint más uniós szakpolitikában, kevésbé mérhető a haladás a közös kül- és biztonságpolitikában. Azért is nehezebb az előrelépés, mert itt tisztán kormányközi alapon működő szakpolitikáról van szó, vagyis egy kis tagállam is megvétózhatja a döntéseket. Hozzátette: emellett ez a politika a tagállamok szuverenitását érinti. Az Európai Unió nem állam, ezért nem várható el, hogy olyan egységesen működjön a külpolitikája, mint egy országé, az egyes kérdésekben gyakran eltérően vélekednek a tagállamok - hangoztatta. Megjegyezte:

Catherine Ashton

kül- és biztonságpolitikai főképviselő "nem főnöke" az uniós külügyminisztereknek.

Grúber Károly

emlékeztetett: a Lisszaboni Szerződéssel jött létre a kül- és biztonságpolitikai főképviselő posztja, betöltője képviseli az EU-t, építi a közös kül- és biztonságpolitikát, és felel az uniós külképviseletekért is. Ez nehéz, összetett feladatkör, sok munkával jár, ezért többször az EU soros elnökségét betöltő tagállam külügyminisztere helyettesíti a főképviselőt, ahogyan ezt tavaly Martonyi János is több alkalommal tette - idézte fel. Véleménye szerint, Catherine Ashton "menedzserként, egy új rendszer felépítőjeként" bizonyos ügyekben "kifejezetten jól teljesít", és sok igazságtalan kritika éri. A diplomata szerint az uniós kül- és biztonságpolitikát gyakran azért kritizálják, mert nem ismerik pontosan a működését, és ebben az EU is hibás. Pedig az unió jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a világban stabilitás legyen - emelte ki. Mint kifejtette, az EU-nak az a legfontosabb, hogy a határai környékén stabilitás uralkodjon. E törekvésében az is segíti, hogy modernizációs mintaként szolgál a szomszédos térségek országainak. Az EU keleti szomszédságával kapcsolatban azt mondta, az Oroszországhoz fűződő viszony a meghatározó. Moszkva ebben a vonatkozásban nem érdekelt az együttműködésben az EU-val, mert ezt a térséget a saját mozgásterének tekinti, ezért nem örül, ha az EU túl aktív szerepet játszik a régióban. A déli szomszédságot illetően úgy fogalmazott, az arab forradalmak nem voltak előre láthatók, az EU sem volt erre felkészülve, és a reagálásban az uniós intézményrendszer egyébként sem túl gyors. Megjegyezte: a líbiai államépítésben nagy szerepe lehet az uniónak. Grúber Károly emlékeztetett arra, hogy a nyugat-balkáni országoknak tagállami státust ígért az EU. A nagykövet meglátása szerint az európai perspektíva nagy szerepet játszott abban, hogy a szerbeknek és a koszovóiaknak egyes alapkérdésekben sikerült megegyezniük. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban úgy vélekedett, az unió eredményesen segíti a palesztin államépítést. A nukleáris témában Iránnal folytatott tárgyalásokban pedig Catherine Ashton eddig eredményesen működött közre - mondta.