Gazdasági növekedés nélkül nem lehet kilábalni a válságból
Ódor Bálint, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára szerint az uniós tagállamok egyetértenek abban, hogy nem elegendő, ha szigorítják a költségvetési fegyelmet, mert a válságból gazdasági növekedés nélkül nem lehet kilábalni, így ahhoz új forrásokat kell találni.
A helyettes államtitkár a Magyar Külügyi Intézetben hétfőn beszámolt az uniós állam- és kormányfők múlt heti kétnapos csúcstalálkozójáról. Mint mondta, az ülésen hosszú idő óta először nem csak a problémák azonnali megoldásával foglalkoztak, hanem már a távolabbi jövővel is. Optimistább volt a hangulat Brüsszelben, de a válság továbbra is súlyos problémát jelent - mutatott rá.
Ódor Bálint
felidézte: az uniós tagállamok aláírták a pénzügyi fegyelmet és stabilitást szolgáló szerződést, amelynek célja a költségvetési fegyelem erősítése és a tagállamok gazdaságpolitikáinak hatékonyabb összehangolása. Hangsúlyozta: az elmúlt hónapokban több tagállam is felismerte, hogy nem lenne jó, ha erősödne, intézményesülne az EU többsebességes jellege. Az euróövezetben a déli periféria leszakadása sem csökkent, hanem inkább nőtt az utóbbi időben - közölte. Kitért arra is, hogy az Európai Tanács megadta a tagjelölti státust Szerbiának, ez jelentős eredmény, és jelzi, hogy az EU bővítése folytatódik. A tanács korábbi ülésén, decemberben még nem volt meg a szükséges egyetértés a tagállamok között ebben a kérdésben, de Magyarország már akkor is hangsúlyozta, hogy Szerbia teljesítette a jelöltség elnyeréséhez elengedhetetlen feltételeket - emlékeztetett. A helyettes államtitkár üdvözölte, hogy külön nyilatkozatot is elfogadtak a kisebbségek védelméről, és így "politikailag fókuszba kerültek a kisebbségek" Szerbiában, ami Magyarországnak is lényeges. Megjegyezte: az ülésen Koszovó is "perspektívát kapott", hiszen az EU célja, hogy stabilitási és társulási egyezményt kössön az országgal. Ez azonban összefügg Koszovó elismerésével, amelyet még nem minden uniós tagállam tett meg - fűzte hozzá. Ódor Bálint arról is beszélt, hogy a csúcstalálkozón ismét nem jutottak egyetértésre a tagállamok Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. (Az ülésen felkérték az uniós tagállamok belügyminiszteri tanácsát, hogy szeptemberben döntsön ebben a kérdésben.) A helyettes államtitkár kiemelte: ebben az ügyben "nem tudunk optimisták lenni". A kohéziós források felfüggesztésére tett európai bizottsági javaslattal összefüggésben a helyettes államtitkár azt mondta, "komoly döntéseket igénylő egyenlegjavulás történik Magyarországon", a kormány szerint teljesíthető a három százalékos költségvetési hiánycél. Magyarország arra számít, hogy ha döntenének is a kohéziós támogatás csökkentéséről, az év végére ez már nem lesz érvényben, visszavonják - közölte. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy "nem teljesen világos", ha egy tagállam esetében életbe lép ez a szankció, később hogyan lehet azt visszavonni. Azzal kapcsolatban, hogy az EU három kérdésben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, azt mondta, válaszában a kormány több pontban osztotta az EU álláspontját, de maradtak nyitott kérdések. Az európai uniós tagországok állam- és kormányfői pénteken Brüsszelben a pénzügyi fegyelmet és stabilitást szolgáló szerződést írtak alá. Nagy-Britannia és Csehország kivételével minden tagállam aláírta, bár - mint Orbán Viktor miniszterelnök kiemelte - az euróövezeten kívüli államokra, így Magyarországra csak azután vonatkozik majd, hogy csatlakozott az eurózónához.
