A közgazdaságtan megerőszakolásáról beszélgettek Szegeden + FOTÓK

Az egész kapitalista rendszernek nincs értelme, be kell látnunk, nem létezik végtelen növekedés - szögezte le Somogyi Ferenc közgazdász, aki a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád Megyei Szervezetének meghívására járt Szegeden A magyar emberitőke-állomány állapota című legújabb könyvének bemutatója kapcsán.

A kötetet előadás keretében a szerzők:

Józsa László

egyetemi tanár, a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának dékánja és

Somogyi Ferenc

, a kar tanszékvezető tanára mutatták be a közönségnek. A rövid bemutatkozás után a kiderült, a két vendég legalább 20 éve dolgozik együtt az ország különböző egyetemein. Kutatási területük is hasonló, azzal hogy Józsa úr inkább mikro-közgazdásznak tartja magát, akinek a marketing a szűkebb szakterülete, Somogyi urat pedig a makro gazdásági folyamatok érdeklik, aki saját bevallása szerint évtizedekkel ezelőtt keletkezett írásokat is beválogatott a kötetbe, amelyek ma is legalább annyira aktuálisak, mint keletkezésük idején.

A permanens válság

A ’90-es évek aranykora után a magyar társadalomban kezdenek mutatkozni a hanyatlás jelei, noha 1979 óta szinte permanens válságról beszélhetünk, írja a könyv bevezető tanulmányában Józsa László. A szakember 3 fajta válságot különböztet meg: értékrendit, politikait és demográfiait. Ha folytatódik a mostani, rendkívül kedvezőtlen trend, 2030-ra 4 millió 60 év feletti polgára lesz Magyarországnak, 1500 falu teljesen kiürül, 50-55 ezer újszülöttel szemben 110-120 ezren haláloznak el évente. Az 1975-ben születettek közül a ’90-es évek elején még 170 ezren iratkoztak be egyetemre, főiskolára, 1-2 év múlva azonban ez a szám már 100 ezer alatt lesz. A lakosság természetes fogyásán túlmenően a dékán nagy problémának látja a diplomás, képzett munkaerő külföldre történő kivándorlását, továbbá azt a lesújtó tényt, hogy uniós tagságunk óta az ország helyzete szinte mit sem változott, ugyanott vagyunk, ahol voltunk. A jóléti állam ideálja csődöt mondott, most már ideje a saját lábunkra állnunk, visszatérni az alapvető emberi értékekhez, a munka szeretetéhez és becsületéhez.

A liberalizmus okolható mindenért,

állítja Somogyi Ferenc a világon végigsöprő válság kapcsán. Az úgynevezett uralkodó közgazdaságtan úgy fogalmazható meg, hogy magántulajdonon alapuló piacgazdaság. Ezt az angolszász urak 200 év alatt gondolták ki, a rendszerváltás után pedig a budapesti urak az egész országra rátestálták. Az európai társadalmak kiürültek és mélységes válsággal küzdenek, a különböző neoklasszikus iskolák tanairól pedig bebizonyosodott, hogy használhatatlanok, hazugok. A tanár úr szerint egy globalokrata-libertinus-technofasiszta társadalomban élünk. A globalokrata azt jelenti, hogy néhány ezer család elképesztően rövid idő alatt magához tudta ragadni a vagyont. Angolszász tudósok úgy értékelik, 20:80-as társadalomi arány alakult ki, ahol 20 százalék kezében van a 80 százalék vagyon. A jelenség olyan sebességgel játszódik le, hogy néhány éven belül 99 az 1-hez lesz az arány. Libertinus: a 17-18. században nagy gondolkodók révén forrta ki magát alapelveiben, s a nagy francia forradalom meg az amerikai függetlenségi háború kapcsán intézményesült fokozatosan szorítva ki a korábbi tradicionális társadalmakat a gazdaságból, a politikából. Ez nem más, mint a kapitalizmus, az alig kétszáz- éves folyamat. A liberalizmus alapelveit sikerült elfogadtatni mind a gazdaságban, mind a politikában. Már a 19. század második felében lehetett látni, hogy ezek az alapelvek az ellenkezőjükre fordultak. A nép lényeges dolgokról nem dönt, teljesen félre van tájékoztatva, egy mesterségesen létrehozott virtuális világban (a televízióban) egy feltétel nélküli szabadságot sugallnak tagjainak, de a valóság nem az. A 19. század eleji piacgazdaság odáig fajult, hogy az elmúlt 20 évben a tizenhét legfejlettebb országban a GDP-nek először a 42, majd 46%-át központosították. Hazánkban az előző rendszer idejében a társadalmi össztermék 80-90%-a központosítva volt, most az 52%! A multi- és transznacionális cégek a foglalkoztatottak 80%-át adják.

Paradigmaváltásra van szükség