Vállalkozói információs központ épül Kishegyesen + FOTÓK

A 2004-től lehívható uniós források tekintetében Magyarország nem tartozik a lehetőségekkel legjobban élő, legsikeresebb tagországok sorába, az 5. hely nem rossz, de nem is irigylésre méltó, főleg ha tudjuk, hogy a pénzek java része nagyprojektekre ment el, nem pedig a munkahelyek zömét biztosító hazai kis-és középvállalkozások piacra jutását, megélhetését és megerősödését segítette elő. Ezért is fontosak a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program projektjei - ezen belül is az InnoInfo -, mert lehetőséget biztosítanak mindkét ország kis-és középvállalkozásai számára, hogy megismerjék egymást, közösen fellépjenek országaik, esetleg harmadik országok piacán.

Az Innolnfo esetében a szegedi Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara volt a főpályázó, partnere pedig a vajdasági Kishegyes Község Önkormányzata. A 146 481 euró összértékű projekt egy információs portál és egy vállalkozói információs központ létrehozásáról szól magyar és szerb vállalatok számára, hogy segítse a határ menti régiókban a KKV-k létrehozását, működését és együttműködését. A nyitókonferencián jelen voltak a kereskedelmi és iparkamarák tagjai, a diplomáciai kar szakemberei, vállalkozók, a projekt résztvevői, Kishegyes polgármestere, az egyetemek, akadémiák, szakmai szervezetek, a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselői.

Először a szomszédban próbálkozzunk

Szatmáry Kristóf

, az idézett kamara elnöke és a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, Magyarország Szerbia 5. legnagyobb exportpartnere, s közel 500 szerb-magyar vegyes vállalkozás működik déli szomszédunknál. A magyar kis-és középvállalkozások számára a szomszédos országok piaca lehetőséget biztosít egyfajta megmérettetésre, mielőtt kimerészkednének a jóval nagyobb és szigorúbb követelményekkel, szabályokkal működő nyugati országok piacaira. A közös nyelv, az évszázadok óta létező élénk gazdasági kapcsolatok, a történelmi múlt nagyban megkönnyítik a helyzetet. Aki Erdélyben vagy a Vajdaságban érvényesülni tud, az később a nyugati piacokon sem vall szégyent, véli az államtitkár.

A magyar kormány eltökélt szándéka, hogy a határon túli magyar közösségek gazdasági együttműködése nemzetstratégiai cél legyen a jövőben, a készülő Wekerle-terv pedig integrálni fogja e közösségek gazdasági programjait – ilyen például az erdélyi gazdasági fejlődést felvázoló Mikó Imre-terv -, s lesz a Kárpát-medence gazdasági felemelkedésének közös programja. Magyarország exportorientált ország, külkereskedelme elsősorban a gazdasági és pénzügyi válság hatására gyengélkedő EU-országaiba irányul, ahol az elkövetkező 5-10 évben csak kisebb ütemű növekedést prognosztizálnak a szakemberek. Az egyik megoldás, hogy az ország megpróbálja növelni exportját a kis-és középvállalkozások erősítésével olyan térségek irányába, ahol nagyobb növekedési ütem várható. Európán belül ilyen térségnek számít többek között a Balkán is, tágabban pedig Kelet-Ázsia és Dél- Amerika. Éppen ezért a minisztérium 10 külgazdasági iroda megnyitását tervezi a szomszédos országokban, amelyek egyebek mellett közvetítő szerepet is ellátnak a gazdasági kapcsolatok kialakításában. Az államtitkár szerint a kettős állampolgárság intézményével a határon túl tömegesen fognak alakulni magyar állampolgárok tulajdonában lévő magyar cégek, vállalkozások, amelyek magyarországi partnercégekkel immár közösen pályázhatnak a 2014-2020 között meghirdetett EU-s pályázatok forrásaira. Az Innolnfo ilyképpen egyfajta előfutára is lehet a Wekerle-tervnek, amellyel akár tesztelni lehet a projekt sikerét és eredményességét, fejezte be az államtitkár.

Kishegyes kitörési pontjai

Kishegyes polgármestere, Csóré Róbert a település gazdasági és logisztikai lehetőségéről beszélt. Ötmillió euróból tavaly szeptemberben felépült ipari parkjukban a kecskeméti Fornetti cég malma, amelyet Szerbia 5 legnagyobb beruházásaként emlegetnek. A polgármester szerint a település egyik kitörési pontja az ipari park létesítése, amely külföldi befektetőket vonz és munkát biztosít a helybeli munkavállalóknak. A válság miatt 2008-ban, 2009-ben a külföldiek érdeklődése megcsappant, az idén azonban szinte havonta látogatnak a községbe különböző befektetők, de konkrét szerződéskötésre még nem került sor. A másik kitörési pont a kis-és középvállalkozások fejlesztése, a helybeli vállalkozók helyzetbe hozása. Ennek a projektnek is elsősorban az a célja, hogy összehozza, összekapcsolja a határ két oldalán működő vállalkozásokat. Az uniós támogatásból megvalósuló szerb, magyar és angol nyelvű információs portálon pénzügyi információkat, befektetési lehetőségeket, valamint vegyesvállalatok alapításával kapcsolatos naprakész híreket tesznek közzé. A vállalkozói információs központ egy meglévő épület felújított részében kap helyet, s magyar meg szerb vállalkozókat lát majd el szükséges információkkal, idővel pedig kis-és középvállalkozásokat kiszolgáló regionális oktatóközpontként működne tovább.

Miért lehet vonzó Szerbia a befektetők számára?

Karagics Dusko, a belgrádi magyar nagykövetség szakdiplomatája Szerbia gazdasági helyzetét ismertette. Az elmúlt egy évtized során – kivéve a 2009-es esztendőt – az ország gazdasága folyamatosan növekedett. Az egy főre jutó GDP a magyarországi fele, ezért potenciális növekedésre van lehetőség. Az országban májusban parlamenti választásokat tartanak, ezért nem valószínű, hogy a kormány most kiadáscsökkentő intézkedéseket foganatosít. A tavalyi infláció meghaladta a 14 százalékot, a munkanélküliség pedig egyre csak növekszik. Mégis egyre több magyarországi cég érdeklődik Szerbia iránt, mégpedig azért, mert az országnak vámuniós egyezményei, szabadkereskedelmi megállapodásai vannak Oroszországgal, Fehéroroszországgal, Törökországgal, Kazahsztánnal. Egymilliárd lakost számláló piac nyílik ki ezáltal, ahova az uniós országok 14-20 százalékos vám megfizetése árán szállíthatnak, a szerbiai vállalatok viszont vámmentesem. A Fiat évente 200 ezer új gépkocsi gyártását tervezi, aminek jelentős részét éppen az imént említett vámkedvezmények miatt főleg Oroszországba exportálja. A magyar autóalkatrész-gyártóknak és beszállítóknak is valószínűleg teremne babér.

A marketingen nem érdemes spórolni

Ifj. Juhász Bálint, a projekt koordinátora a vállalkozói információs központban folyó oktatásról, a különböző képzési formákról számolt be, Sztánkó Nándor, a szabadkai Pont Systems Group cég nevében pedig az informatikai fejlesztéseket ismertette, az ingyenesen használható információs portál létrehozásának és üzemeltetésének feltételeit, lehetőségeit ecsetelte. A magyarországi kis-és középvállalkozók mindössze egyharmada folytat tudatos marketingtevékenységet, ami borzasztóan kevés. A vállalkozók sikertelenségének - többek között - ez is oka lehet, véli Pakai Petra, a budapesti kereskedelmi és iparkamara projektmenedzsere, továbbá az, hogy a forgalmuk mindössze 4 százalékát fordítják marketingre. A szakember meggyőzően érvelt az internetes marketingtevékenység előnyeiről, az információs portál nyújtotta lehetőségekről, amely közösségi oldalként működik és az üzenőfalhoz hasonlóan kell használni. Gyorsítja az üzleti partnerkeresést, elősegíti a vállalkozók megjelenését egymás piacán, segíti a marketinget, lehetővé teszi az együttműködést, új piacokat hoz közelebb, legújabb technikákat, technológiákat ismertet meg a felhasználóval, egyszóval lehetőséget teremt egy sikeres vállalkozás elindításához és fenntartásához. Az Innolnfo projekt november 30-án zárul.