Megújul a magyar cafeteria-rendszer

Új formában kaphatják meg megszokott, kedvezményes adózású cafeteria juttatásaikat a munkavállalók 2012-től. Az új rendszerben 18 ezer forintról 30 ezer forintra növekszik az étkezésre adható támogatás összege, a belföldi turizmus élénkítését pedig 450 ezer forintos kedvezményes kerettel támogatja a kormány.

A SZÉP Kártyával belföldi szállást, meleg étkezést, és rekreációt lehet kifizetni a kedvezményes juttatás terhére. Az Erzsébet-utalvány 2012-ben az élelmiszerek mellett meleg étel vásárlására is felhasználható, a kibocsátó Magyar Nemzeti üdülési Alapítvány célja, hogy februárra több mint 20 ezres elfogadóhelyi hálózatot építsen ki. A januári fizetésekkel együtt, február elején új kedvezményes adózású cafeteria juttatásokkal találkoznak a hazai munkavállalók. Az év eleji adóváltozások nyomán megváltozott a béren kívül adható juttatások kedvezményeinek rendszere, így a 2012-es bérek kifizetésekor már ez alapján kapja minden hazai munkavállaló a korábbi juttatásokat. A legfontosabb változásokat a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft., a K&H Bank Zrt., az MKB Bank Zrt., az OTP Bank Nyrt. és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös konferenciáján ismertették a megyei vállalkozásokkal és elfogadóhelyekkel. A változással mindenki jobban jár, a munkavállalók egyetlen kártyával egyszerűen ki tudják fizetni az étkezésüket, a nyaralásukat, de a színházjegyet, és a sportbérletet is. A munkáltatók jelentős adminisztrációs többlettehertől szabadulnak meg, az elfogadóhelyek pedig gyorsabban jutnak hozzá a pénzükhöz, miközben a korábbiaknál jóval kisebb összeget kell fizetniük forgalmi jutalékként – hangsúlyozta

Körtvélyessy László

, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri biztosa a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón. Hozzátette: az új rendszerben 450 ezer forintra emelkedett az egy évben kedvezményesen adható, a hazai szálláshelyeken elkölthető összeg, így az jelentős lökést adhat a belföldi turizmusnak, ezen keresztül pedig a gyorsabb GDP-növekedést szolgálja. Az adószabályok értelmében évente 500 ezer forintot kaphatnak béren kívüli juttatásként a munkavállalók, a kedvezményesen adható juttatások felső határát a ledolgozott napok arányában kell megállapítani. A kedvezményes kereten belül maradva (az 1,19 százalékos adóalapra számolva) a 16 százalékos szja-felett csak 10 százalékos EHO-t kell megfizetnie a munkáltatónak. A nem kedvezményezett cafeteria juttatások esetén az EHO 27 százalék. A munkáltató a kedvezményes cafeteria rendszerrel összesen 30-38 százalékos adóelőnyt kap a normál bérjuttatásokhoz képest. A kedvezményes rendszerben továbbra is adható bérlet-támogatás, iskolakezdési támogatás, továbbképzési támogatás, és önkéntes-pénztári támogatás is. Ugyanakkor a legismertebb utalványok szerepét átveszi a SZÉP Kártya és az Erzsébet-utalvány. Az új rendszerben összességében növekszik az étkezésre adható támogatás összege, hiszen a munkáltató havi 30 ezer forintot adhat étkezésre a munkavállalónak, a korábbi évi 18 ezer forint helyett. Az összegből 12 500 forintot jelent a munkahelyi meleg étkeztetés biztosítása, míg a hagyományos papír alapú étkezési utalványok szerepét átvevő Erzsébet-utalványon havi ötezer forint adható, további 12 500 forint (évi 150 ezer forint) pedig a SZÉP Kártya meleg étkezési alszámlájára érkezhet. Az Erzsébet-utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, hideg- és, 2012-ben meleg étel vásárlására is felhasználható utalvány. Az Erzsébet-utalvány forgalmazásából realizálható eredmény kizárólag állami közfeladat ellátására fordítható. A Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. célja, hogy február elsejére több mint 20 ezer elfogadóhely várja mindazokat, akik Erzsébet-utalvánnyal rendelkeznek. Mint korábban

Soltész Miklós

szociális államtitkár bejelentette, az Erzsébet-program első lépéseként 2 milliárd forint értékben az MNÜA pályázatot hirdet meg a szociálisan hátrányos helyzetűek részére üdülésük, pihenésük, rekreációjuk elősegítésére. Így a nyugdíjasok, a fogyatékossággal élők, a nagycsaládosok illetve a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi munkavállalók részesülhetnek támogatásban üdülési szolgáltatás formájában, amelyet állami tulajdonban lévő üdülőkben vehetnek igénybe. Az Erzsébet-program - a szociális üdültetés új rendszere - az Erzsébet-utalvány forgalmazásából realizálható eredményből valósul meg. A SZÉP Kártyán 2012. január elsejétől három alszámlát alakítottak ki – ezek három korábbi cafeteria juttatás új formáját jelentik, amelyekre különböző mértékig lehet kedvezményesen utalni a juttatásokat. Az étkezés alszámlára évente 150 ezer forintot (vagyis további havi 12 500 forintot) utalhatnak a munkáltatók kedvezményesen, ezt bármilyen étteremben, büfében, menzán, étel házhoz szállítás megrendelésekor lehet felhasználni. A szálláshely alszámla kizárólag a belföldi szállások díjainak kifizetésére használható, éves szinten 225 ezer forint kedvezményes kerettel. A rekreációs alszámla évi 75 ezer forinttal tölthető fel kedvezményesen, az összeget rendkívül széles körben lehet felhasználni, a színházjegyektől, kezdve a múzeumi, állatkerti belépőkön át az edző- és fitnesztermek, fürdők, lovardák és a hazai sípályák is az elfogadóhelyek között lehetnek. Tekintettel arra, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium célja a SZÉP Kártya bevezetésével a belföldi turizmus élénkítése volt, a hazai szálláshelyek igénybevételére mindhárom alszámlára érkezett összeg felhasználható, vagyis a turisztikai támogatási keret összesen 450 ezer forintra emelkedik. A SZÉP Kártyát csak megfelelő tapasztalattal és ügyfélszolgálati hátérrel rendelkező pénzügyi intézmények bocsáthatják ki, erős állami kontroll mellett. Jelenleg három pénzintézet, a K&H Bank, az MKB Bank, és az OTP szolgáltató intézményei bocsátanak ki SZÉP Kártyát. A kártya kibocsátási feltételeit kormányrendelet határozza meg, ez írja elő azt is, hogy a munkáltató és a munkavállaló számára sem lehet díjat felszámolni a SZÉP Kártya kibocsátása, vagy a számlák vezetése kapcsán. A rendelet meghatározza, hogy a munkavállalókat értesíteni kell egyenlegük alakulásáról. Kiköti, hogy az elfogadóhelyektől sem lehet 1,5 százaléknál magasabb forgalmi díjat elkérni. A kártyával készpénzt felvenni nem lehet, csak a meghatározott szolgáltatások kifizetésére van mód – vagy POS-terminálon, vagy internetes felület segítségével, vagy telefonos autorizációt követően. E két megoldás azon vendéglátóhelyek, panziók vagy magánszállások számára is elérhetővé teszi a SZÉP Kártya elfogadását, amelyek nem tudnak bankkártya-terminált telepíteni, így az alacsony jutalék, az egyszerű adminisztráció miatt jóval többen fogadhatják el az elektronikus utalványt, mint a hagyományos papíralapút. „A SZÉP Kártya mindenki számára biztonságos fizetést tesz lehetővé. Az elektronikus fizetési rendszerekben az elveszett, ellopott kártyákat azonnal le lehet tiltani, miközben az elfogadóhely is azonnal visszajelzést kap, hogy rendelkezésre állt-e a fizetéshez szükséges fedezet a számlán. A kormány azt várja, hogy a SZÉP Kártya bevezetésével általánosságban is csökken a készpénzhasználat Magyarországon, hiszen egyre többen tapasztalják meg – elfogadóhelyek és munkavállalók egyaránt – mennyire egyszerű a plasztiklapot használni.” – emelte ki Körtvélyessy László. Elmondta: annak ellenére, hogy a lakosság döntő hányadának van bankkártyája, azt legtöbbször készpénzfelvételre használják, miközben a kártyás fizetés olcsóbb és sokkal kényelmesebb is. A Magyar Nemzeti Bank korábbi számításai szerint évi százmilliárd forintot lehetne megtakarítani, ha a kártyás fizetésekben elérnénk az átlagos európai szintet.