A legfontosabb szja-változások 2012-ben

Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A változások – javarészt – 2012. január 1-jétől lépnek hatályba. Jelen cikkünkben a személyi jövedelemadót érintő, legfontosabb változásokat ismertetjük. A személyi jövedelemadó (szja) mértéke változatlanul egységesen 16 százalék 2012-ben. Megszűnt az adójóváírás, ugyanakkor az összevont adóalap sávossá vált, az éves jövedelem 2 millió 424 ezer forintot (havi 202 ezer forint) meg nem haladó részét nem kell bruttósítani, míg a meghaladó jövedelemrészt továbbra is 1,27-szeres szorzóval kell az összevont adóalapba beszámítani.

Az évi 2 millió 424 ezer forint alatti jövedelem minden forintja után az adó 16 százalék, a meghaladó rész után 20,32 százalék (1,27x0,16 százalék) lesz. A családi kedvezmény szabályai lényegében változatlanok maradnak, változást jelent, hogy érvényesítéséhez 2012-től elég a családi pótlékra jogosultság megléte, a tényleges folyósítás a továbbiakban nem feltétel.

Nem pénzbeli juttatások

Az egyes meghatározott juttatások értékének 1,19-szerese után a kifizetőt 16 százalék szja és 27 százalék eho terheli. 2012-től ilyen juttatásnak minősül: • a belső szabályzat alapján több munkavállalónak vagy (szabályzat hiányában) valamennyi munkavállalónak azonos feltételekkel és módon, ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termékkel, nyújtott szolgáltatással juttatott, adóköteles bevétel; • a reprezentáció és az üzleti ajándék; • az adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető, üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá; • az adóévben nyújtott béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 000 forintot (illetve annak a jogviszonyban töltött napokkal arányos összegét) meghaladó része.

Béren kívüli juttatások

A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után a kifizetőnek 16 százalékos személyi jövedelemadót és 10 százalék ehót kell megfizetnie. Átalakul az étkeztetés rendszere. A cafetéria keretén belül: • ha munkahelyi, üzemi étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében valósul meg az ételfogyasztás, akkor az ilyen formában juttatott jövedelemből legfeljebb havi 12 500 forint, és/vagy • melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatásra, illetve fogyasztásra, készétel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből legfeljebb havi 5000 forint adható. A Széchenyi Pihenő Kártyán (SZÉP) három alszámlát határoz meg a törvény, aminek megfelelően: • a szálláshely alszámlán maximum 225 000 forintig, a vendéglátás alszámlán maximum 150 000 forintig és • a szabadidő alszámlán maximum 75 000 forintig nyújtható kedvezményesen támogatás. Az internetszolgáltatás ingyenes, kedvezményes biztosítása vagy költségeinek megtérítése kikerült a béren kívüli juttatások közül. A cafetérián belül továbbra is változatlanul nyújtható például helyi utazásra jogosító bérlet, iskolakezdési támogatás, önkéntes kölcsönös pénztárakba fizetett munkáltatói hozzájárulás.

Adómentes juttatások

• Nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem a munkáltató által a munkavállalójának a rögzített árfolyamú végtörlesztéshez kamatmentesen (2011. szeptember 29. után) nyújtott kölcsönnel összefüggésben. • Ezen túlmenően adómentes a munkáltató által a munkavállalójának a rögzített árfolyamú végtörlesztéshez adott, vissza nem térítendő támogatás 7 500 000 forintot meg nem haladó része, feltéve, hogy a munkáltató a támogatást közvetlenül a követelés jogosultja részére utalja át, vagy – utólagos térítés esetén – a végtörlesztést igazoló dokumentum bemutatását követően a munkavállaló számlaszámára utalja. A mentesség (a végtörlesztést szabályozó törvény hatályba lépésének napja) a 2011. szeptember 29. és 2012. február 28. közötti időszakban adott támogatásokra vonatkozik. • Adómentes a Rezidens Támogatási Program keretében folyósított ösztöndíj.

Spekulatív ingatlanügyletek

2012-től plusz adófizetési kötelezettség terheli a termőföldből átminősített ingatlan átruházásából realizált hozamot csakúgy, mint a termőföldből átminősített ingatlant tulajdonában tartó társaság részesedésének átruházásán elért árfolyamnyereséget, illetve a részesedés társaságból történő kivonásakor a vállalkozásból kivont jövedelmet. A törvény definiálja a szokásos hozam mértékét a tulajdonban tartás időszakára. Az adó alapja • az ingatlan átruházása esetén a szokásos hozam és az ügyleten realizált hozam szokásos hozamot meghaladó részének háromszorosa, • a részesedés átruházása, illetve kivonása esetén az árfolyamnyereség, illetve a vállalkozásból kivont jövedelem és az árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelem szokásos hozamot meghaladó részének kétszerese. Ezeket a szabályokat nem kell alkalmazni, ha a termőföld tulajdonjogának megszerzésére legalább öt évvel a termőföld véglegesen más célú hasznosításának engedélyezését megelőzően került sor, vagy ha az átminősített ingatlant örökléssel szerezték.

Ingatlan-bérbeadás

Lakás bérbeadása esetén a bérbeadásból származó bevételből levonható a magánszemély által más településen bérbe vett lakás után ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díj összege abban az esetben, ha mind a bérbeadás, mind pedig a bérbevétel időtartama meghaladja a 90 napot. A kedvezmény nem alkalmazható, ha a magánszemély a bérleti díjjal összefüggésben költséget számol el, vagy annak összegét részben megtérítik a számára.

Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem

Az ingó vagyontárgy (nem egyéni vállalkozóként történő) üzletszerű, rendszeres átruházásából származó jövedelem csak akkor adózik az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint, ha az ebből származó bevétel éves szinten meghaladja a 600 000 forintot. Az ingó vagyontárgyak átruházásával megszerzett bevételből nem kell a jövedelmet megállapítani akkor, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 000 forintot.

Ingatlan átruházásából származó jövedelem

Az ingatlanlízing-ügylet esetében a törvényben meghatározott eltérésekkel az ingatlan átruházásából származó jövedelem szabályait kell alkalmazni.