Tavaly 17%-kal nőtt a cégfelszámolások száma

Tavaly 20 300 céggel szemben indult felszámolási eljárás Magyarországon, ami 16,5 százalékkal több mint egy évvel korábban, és jóval több mint duplája annak, amit a válság előtti utolsó évben, 2007-ben jegyeztek fel a statisztikák - közölte az Opten szerdán az MTI-vel.

A közlemény idézi

Csorbai Hajnalkát

, az Opten céginformációs szolgáltató stratégiai igazgatóját, aki elmondta, a válság második hulláma eleve kivéreztetett állapotban találta a magyar kis- és közepes vállalati szektort, s így egymás után "három borzalmas negyedévet zártak a cégbíróságok". Az Opten szerint jellemző adat, hogy míg az utolsó kilenc hónapban negyedévente átlagosan 5388 vállalattal szemben indult felszámolási eljárás, addig a korábban messze legrosszabbnak számító 2010-es második negyedévi szám csak 4653 volt. Csorbai Hajnalka szerint a magas értékek mellett a tendencia sem kedvező, hiszen az utolsó három negyedéven belül stabil emelkedés figyelhető meg, ami semmi jót nem vetít előre 2012-re. A szakértő szerint 2012-ben a felszámolások száma a 24 ezret is elérheti. Az elmúlt év kiugró értéket hozott a végelszámolások tekintetében is, miután az egy évvel korábbi 13 685 ilyen eljárással szemben tavaly már 22 958 végelszámolást, illetve kényszer-végelszámolást indítottak a tulajdonosok és a cégbíróságok - áll a közleményben. A régebben nem nagyon ismert kényszer-végelszámolás tavaly meghatározó tényezővé lépett elő. Míg 2009-ben a végelszámolások 33, 2010-ben pedig 58 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, addig tavaly a végelszámolások 74 százalékát már nem maguk a tulajdonosok, hanem a cégbíróságok indították. A kényszer-végelszámolások megugrása mögött a társasági törvény és a számviteli törvény következetes alkalmazása húzódik meg, a legtöbb eljárás hátterében a mérleg leadásának elmulasztása áll. Az Opten adatai szerint tavaly az eddig is vesztesnek számító ágazatokban romlott leginkább a csődarány, vagyis a bedőlt cégeknek az ágazatban működő cégekhez viszonyított aránya. Az összes céget tekintve a csődarány 2011-ben 4 százalék volt, ami jelentős növekedés a 2010-es 3,4 százalékhoz képest, de vannak ennél sokkal nagyobb vesztesek is. Az épület- és egyéb építménykivitelezés területén működő cégeknek tavaly csaknem 10, illetve 8,28 százaléka dőlt be. Az építőipar két szegmense közé ékelődik a biztonsági piac 9,22 százalékos csődaránnyal, majd a ruházati termékek gyártása következik 6,66 százalékkal. Rosszul ment a speciális szakképzést nyújtó intézményeknek is: itt a cégek 6,18 százalékával szemben indult fizetésképtelenségi eljárás. Régiónként tekintve, az Opten adatai szerint a legnagyobb arányban az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon mennek tönkre a cégek: a csődátlag mindkét régióban jócskán 5 százalék fölött áll. Ezeket követi csaknem 5 százalékkal Közép-Dunántúl, de átlag fölötti a csődarányt mutat Dél- és Nyugat-Dunántúl is. Átlag alatti - 3,7, illetve 3,1 százalékos - csődarányt csak Dél-Alföldön és Közép-Magyarországon regisztrált az Opten, de az utóbbi, Budapestet és Pest megyét magában foglaló régiónak olyan nagy a súlya a működő cégek között, hogy ez lehúzta az országos átlagot.