Ipari parkok létesülhetnek Tompán és Szabadkán + FOTÓK
2012. január 27., péntek
A Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében két ipari park kialakítására kerülhet sor a közeljövőben: a magyar oldalon Tompa határában, a túloldalon pedig Szabadka területén.
A Tompán megrendezett csütörtöki projektnyitó konferencián jelen voltak a két ország kereskedelmi és iparkamaráinak képviselői, a budapesti és a belgrádi diplomáciai testületek illetékesei, a Nemzetgazdasági Minisztérium Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztályának szakemberei, vállalkozók, valamint a beruházás iránt érdeklődő cégek vezetői. A program elsődleges célja, hogy elősegítse a jószomszédi viszony kialakulását, mindkét ország stabilitását, a mintegy 250 ezer lakost tömörítő térség gazdasági fellendülését, a biztonságos és közös érdekek érvényesülését, a harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődést. Lebonyolítása közös pénzügyi forrásból egységes szerkezetben történik, közös döntéshozatal alkalmazásával.
Az ipari park új munkahelyeket teremtene
A jelenlévőket
Homoki-Szabó Róbert
, Tompa város polgármestere köszöntötte. Az ipari park mindenekelőtt új munkahelyeket jelentene a településnek. A regisztrált munkanélküliek száma jelenleg 300 fő, ami a 4700 fős település közel 10 százalékát teszi ki. Nagy valószínűség szerint még egyszer ennyi a regisztrációból kikerült munkát keresők száma, tehát Tompának létkérdés a munkahelyteremtés. Az ipari parkot vonzóvá kell tenni a befektetők számára, a komoly szakmai hozzáértés, a kedvező szerbiai adórendszer és a harmadik országok piacán való vámmentes szállítás lehetősége mindenképpen vonzó lehetőséget kínál a hazai vállalkozóknak.
Billo Kármen főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési Főosztály) elmondta, ebben a térségben Magyarország rendkívül fontos helyet foglal el, ezért nem szabad belenyugodni abba, hogy úgyis csak a multiknak terem babér. Helyzetbe kell hozni a kis- és középvállalkozásokat, megtalálni számukra azokat a kitörési pontokat, amelyek segítségével 500-800 kilométeres körzetben eredményesen fel tudnak majd lépni a hazai és a szomszédos országok piacain. A főosztályvezető-helyettes röviden ismertette az elfogadás előtt álló gazdaságélénkítésre, magyar vállalkozások piaci pozíciójának erősítésére, a határon túli magyarlakta közösségek önálló gazdaságfejlesztési terveinek összehangolására kidolgozott, 10 évet felölelő Wekerle-tervet, amely négy ágazatot preferál: jármű- és gépipar, zöldgazdaság, élelmiszer-gazdaság, turizmus és egészségipar.
Közösen a harmadik országok piacaira
A Szabadkai Regionális Kamara elnöke, Szlobodan Vojinovics a magyar partnerrel való kiváló kapcsolatot hangsúlyozta. Ecsetelte Szabadka geopolitikai és logisztikai előnyeit, a kiváló infrastrukturális adottságokat, az ország kedvező adórendszerét, amely mindenképpen vonzó lehet a külföldi befektetők számára, csakúgy, mint a harmadik országokkal, elsősorban az Oroszországgal, Törökországgal, Ukrajnával, Kazahsztánnal, Fehéroroszországgal megkötött adó- és vámmentes egyezmények kínálta lehetőségek. Oroszország és Németország után Magyarország Szerbia egyik legjelentősebb kereskedelmi partnere, a gazdaságban rejlő lehetőségek azonban közelről sincsenek kellőképpen kiaknázva, hangsúlyozta az elnök. Az ipari parkok kiépítése mindkét város hasznára válik, aminek igazi jelentőségét majd akkor fogjuk megtapasztalni, ha eltűnnek a határok, és mindkét ország az EU tagja lesz. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára, Tráserné Oláh Zsuzsanna a kamarák szerepéről beszélt, amelyet a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlődésében betöltöttek, Kaszás Anikó, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke pedig arról szólt, hogy az 51 tagot számláló tagság soraiban egyaránt megtalálhatók magyarországi és szerbiai vállalkozók, akik aktívan részt vesznek a Budapest–Kecskemét–Szeged–Szabadka–Újvidék–Belgrád gazdasági tengely kialakításában. A határon átnyúló projekt részvevője a három említett kamara, ugyanakkor egyedi megoldásnak számít az is, hogy a határ mellé tervezett két ipari park együttműködése stratégiai és logisztikai adottságok együttes kihasználásán alapul. A Magyar-Szerb Ipari és Kereskedelmi Kamarának a projektvezető szerep jutott, ők hangolják össze a részfeladatokat, s ahogyan ügyvezető alelnökük, Jójárt Miklós, a projektnyitó konferencia moderátora fogalmazott, üzenet értékű lett a program szlogenje is: jó szomszédok a közös jövőért. A tompai ipari parkot a magyar fél még az idén szeretné átadni, hasonlóképpen optimista terveket dédelget a szabadkai partner is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.