Gazdaság

Ipari parkok létesülhetnek Tompán és Szabadkán + FOTÓK

Ipari parkok létesülhetnek Tompán és Szabadkán + FOTÓK

2012. január 27., péntek
Ipari parkok létesülhetnek Tompán és Szabadkán + FOTÓK

A Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében két ipari park kialakítására kerülhet sor a közeljövőben: a magyar oldalon Tompa határában, a túloldalon pedig Szabadka területén.

A Tompán megrendezett csütörtöki projektnyitó konferencián jelen voltak a két ország kereskedelmi és iparkamaráinak képviselői, a budapesti és a belgrádi diplomáciai testületek illetékesei, a Nemzetgazdasági Minisztérium Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztályának szakemberei, vállalkozók, valamint a beruházás iránt érdeklődő cégek vezetői. A program elsődleges célja, hogy elősegítse a jószomszédi viszony kialakulását, mindkét ország stabilitását, a mintegy 250 ezer lakost tömörítő térség gazdasági fellendülését, a biztonságos és közös érdekek érvényesülését, a harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődést. Lebonyolítása közös pénzügyi forrásból egységes szerkezetben történik, közös döntéshozatal alkalmazásával.

Az ipari park új munkahelyeket teremtene

A jelenlévőket

Homoki-Szabó Róbert

, Tompa város polgármestere köszöntötte. Az ipari park mindenekelőtt új munkahelyeket jelentene a településnek. A regisztrált munkanélküliek száma jelenleg 300 fő, ami a 4700 fős település közel 10 százalékát teszi ki. Nagy valószínűség szerint még egyszer ennyi a regisztrációból kikerült munkát keresők száma, tehát Tompának létkérdés a munkahelyteremtés. Az ipari parkot vonzóvá kell tenni a befektetők számára, a komoly szakmai hozzáértés, a kedvező szerbiai adórendszer és a harmadik országok piacán való vámmentes szállítás lehetősége mindenképpen vonzó lehetőséget kínál a hazai vállalkozóknak.

Billo Kármen főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési Főosztály) elmondta, ebben a térségben Magyarország rendkívül fontos helyet foglal el, ezért nem szabad belenyugodni abba, hogy úgyis csak a multiknak terem babér. Helyzetbe kell hozni a kis- és középvállalkozásokat, megtalálni számukra azokat a kitörési pontokat, amelyek segítségével 500-800 kilométeres körzetben eredményesen fel tudnak majd lépni a hazai és a szomszédos országok piacain. A főosztályvezető-helyettes röviden ismertette az elfogadás előtt álló gazdaságélénkítésre, magyar vállalkozások piaci pozíciójának erősítésére, a határon túli magyarlakta közösségek önálló gazdaságfejlesztési terveinek összehangolására kidolgozott, 10 évet felölelő Wekerle-tervet, amely négy ágazatot preferál: jármű- és gépipar, zöldgazdaság, élelmiszer-gazdaság, turizmus és egészségipar.

Közösen a harmadik országok piacaira

A Szabadkai Regionális Kamara elnöke, Szlobodan Vojinovics a magyar partnerrel való kiváló kapcsolatot hangsúlyozta. Ecsetelte Szabadka geopolitikai és logisztikai előnyeit, a kiváló infrastrukturális adottságokat, az ország kedvező adórendszerét, amely mindenképpen vonzó lehet a külföldi befektetők számára, csakúgy, mint a harmadik országokkal, elsősorban az Oroszországgal, Törökországgal, Ukrajnával, Kazahsztánnal, Fehéroroszországgal megkötött adó- és vámmentes egyezmények kínálta lehetőségek. Oroszország és Németország után Magyarország Szerbia egyik legjelentősebb kereskedelmi partnere, a gazdaságban rejlő lehetőségek azonban közelről sincsenek kellőképpen kiaknázva, hangsúlyozta az elnök. Az ipari parkok kiépítése mindkét város hasznára válik, aminek igazi jelentőségét majd akkor fogjuk megtapasztalni, ha eltűnnek a határok, és mindkét ország az EU tagja lesz. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára, Tráserné Oláh Zsuzsanna a kamarák szerepéről beszélt, amelyet a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlődésében betöltöttek, Kaszás Anikó, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke pedig arról szólt, hogy az 51 tagot számláló tagság soraiban egyaránt megtalálhatók magyarországi és szerbiai vállalkozók, akik aktívan részt vesznek a Budapest–Kecskemét–Szeged–Szabadka–Újvidék–Belgrád gazdasági tengely kialakításában. A határon átnyúló projekt részvevője a három említett kamara, ugyanakkor egyedi megoldásnak számít az is, hogy a határ mellé tervezett két ipari park együttműködése stratégiai és logisztikai adottságok együttes kihasználásán alapul. A Magyar-Szerb Ipari és Kereskedelmi Kamarának a projektvezető szerep jutott, ők hangolják össze a részfeladatokat, s ahogyan ügyvezető alelnökük, Jójárt Miklós, a projektnyitó konferencia moderátora fogalmazott, üzenet értékű lett a program szlogenje is: jó szomszédok a közös jövőért. A tompai ipari parkot a magyar fél még az idén szeretné átadni, hasonlóképpen optimista terveket dédelget a szabadkai partner is.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.