Szakértők szerint siralmas helyzetben van az építőipar

Siralmas az építőipar helyzete, a kilátások elkeserítőek és rövid távon sem látszik a kitörési pont - így kommentálta Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője és Koji László, az ÉVOSZ alelnöke a KSH által csütörtökön publikált, az építőipari termelés visszaeséséről szóló jelentést.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közölte: az építőipar teljesítményének hosszabb ideje tartó visszaesése az év negyedik hónapjában is folytatódott, 2011 áprilisában az építőipari termelés volumene mind kiigazítatlan adatok szerint, mind munkanaptényezővel kiigazítva 15,5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest és az új szerződések volumene is 30 százalékkal esett. Az adatok szerint szezonálisan kiigazítva a termelés áprilisban az előző havinál 6,0 százalékkal volt alacsonyabb. Az év első négy hónapjában a termelés 9,6 százalékkal volt kisebb, mint a 2010. azonos időszaki.

Suppan Gergely

az MTI-nek azt mondta: a magyar építőipar a "22-es csapdájába" került: a lakosságnak nincsenek megtakarításai, a kitöréshez sokkal magasabb jövedelmek kellenének, de béremelkedésről a jelenlegi körülmények között szó sem lehet. A banki hitelaktivitás pedig alacsony. Leszögezte: rövid távon nem látszik a kiút. Megoldást azt jelenthetne, ha robusztus munkahelyteremtés indulna be. Ehhez is jó pár év kell - jegyezte meg. Úgy vélekedett: a munkahelyteremtés mellett arra is szükség lenne, hogy a háztartások optimistábbak legyenek, a bankoknak csökkenniük kellene a hitelköltségeket, de erre a mai magas kockázatok miatt most nincs esély. A helyzet az elemző szerint "magyar sajátosság". Felhívta a figyelmet, hogy egyes országokban, köztük Németországban, ahol a lakossági megtakarítások hatalmas voltak, átmeneti volt a válság. Hozzátette: máshol, mint Írország, Spanyolország esetében, ahol kidurrant az ingatlanlufi, az építőipart semmi nem tudja jelenleg talpra állítani, a bankok még mindig az építőipari, ingatlanszektori beragadt állományuk miatt szenvednek. Úgy vélekedett, utóbbi országokhoz hasonlít kicsit a magyar helyzet is, azzal a különbséggel, hogy nem volt ingatlanlufi sem, de nem látszik a kiút, hogy a bankok miként tudnának megtisztulni a kétes kinnlevőségektől.

Koji László

emlékeztetett, hogy az ÉVOSZ módosította az év eleji prognózisát, e szerint a 2011. évi országos építésszerelési tevékenység várható csökkenése az előző évhez képest nem 0-2 százalék, hanem 7-10 százalék közötti lehet. Hozzátetette: a KSH áprilisi adatai is a döntésüket igazolta. Arra azonban nem számítottak egy hónappal ez előtt sem, hogy a rendelésállomány volumene is nagymértékben csökken. Az idei az ötödik recessziós éve a magyar építőiparnak, ha a folyamatok az így haladnak tovább, akkor az év végére, az utolsó jó év, 2006-hoz képest hozzávetőleg 45 százalékkal lesz alacsonyabb a teljesítménye az ágazatnak - mondta Koji László. Szerinte sem látszik a kitörési pont, csak a recesszió mélységét csökkentő folyamatokról lehet beszélni. Kérdés - fűzte hozzá -, hogy ebben eredményes lesz-e a közmegrendelői kör, az állam és az önkormányzatok, és hogy milyen lehet a Széchenyi Tervből pályázattal elnyert munkák építési vonzata, amelyek a második félévben adhatnak munkát. Előrelépést jelenthet, ha az ipar, azon belül a gép-, élelmiszeripar export tevékenysége tovább bővül és ehhez építési beruházásokra is szükség lehet, erre vannak jelek, de a trendet nem tudja megváltoztatni - hívta fel a figyelmet az alelnök. Az Otthonteremtési Program a résszabályok kidolgozása és a minimum egy éves előtakarékosság miatt legkorábban 2012 után fogja éreztetni a hatását - vélekedett. Koji László aláhúzta: a legnagyobb vesztesei az öt éve tartó recessziónak a lakásépítő cégek, ezek a piacuk több mint 60 százalékát vesztették el.