Trenkwalder: egyelőre kevés magyar pályázott német és osztrák állásokra

A magyaroknak egyelőre alig több mint két százaléka pályázott osztrák, német, svájci vagy liechtensteini állásokra annak kapcsán, hogy a négy ország a hónap elején megnyitotta munkaerő-piacát az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott közép-kelet-európai tagállamok munkavállalói előtt - derül ki a Trenkwalder személyzeti szolgáltató cég legfrissebb nemzetközi felméréséből, amelyet idén áprilisban on-line megkérdezéssel készítettek.

A Trenkwalder több mint 6.600 ember megkérdezésével azt vizsgálta, hogy a magyar, szlovák, cseh és szlovén állampolgárok hogyan vélekednek a 2011. május elsejei osztrák, német, illetve svájci és liechtensteini munkaerő-piaci nyitásról, illetve hogy vállalnának-e munkát hazájukon kívüli uniós tagállamban. A felmérés nem reprezentatív. Az MTI-hez eljuttatott eredmények szerint a négy ország közül Magyarországon tartják magukat a leginformáltabbnak a válaszadók: 28,7 százalék gondolja úgy, hogy megfelelő tudással rendelkezik a május elsejei munkaerő-piaci nyitásról, míg a négyes rangsorban második szlovákoknak csak alig negyede vélekedik így. A másik két vizsgált országban még ennél is alacsonyabb ez az arány: Csehországban 16,9, Szlovéniában pedig 12,5 százalék. Arra a kérdésre, hogy dolgozott-e már hazáján kívüli európai uniós tagállamban, a magyarok 20,1, a szlovákok 33,9, a szlovének 11,3, a csehek 22,8 százaléka adott igenlő választ. A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett csaknem 1.500 magyar 88,7 százaléka konkrétan tervezi, vagy elképzelhetőnek tartja, hogy még idén munkát vállal más uniós tagállamban. A szlovákoknál ugyancsak 80 százalék felett van ez az arány, Szlovéniából a megkérdezettek 76,4, Csehországból pedig 66,9 százalék próbálna szerencsét külföldön. A megkérdezettek többsége főként a német nyelvű tagállamokban keresne munkát: a magyarok csaknem 82, a szlovénok 85, és a szlovákok 87 százaléka Ausztriában, míg a csehek körében Németország a legnépszerűbb célország, a cseh válaszadók több mint 72 százaléka keresne ott munkát. Külön kérdés vonatkozott a felmérésben arra, hogy a májusi munkaerő-piaci liberalizáció után vállalnának-e a munkát a megkérdezettek a piacát kinyitó négy országban. A magyarok 41,7 százaléka válaszolta, hogy szeretne munkát vállalni ezekben az országokban, a legaktívabbnak a szlovének mutatkoztak: a megkérdezettek több mint 51 százaléka nyilatkozott hasonlóan. A magyaroknak mindössze 2,2 százaléka mondta, hogy már pályázott is állásra május elseje óta, a szlovákok 5,1, a szlovének 5, a cseheknek pedig alig 4 százaléka tett ugyanígy. Sok megkérdezett - a magyarok 38,6 százaléka - még vár a jelentkezéssel. A válaszadók többsége jobb fizetés reményében menne más országba dolgozni: a magyarok 87,7, a szlovákok 88,5, a csehek 82,7, és a szlovének 86 százaléka említette első indokként a pénzügyi motivációt, de jelentős ösztönző tényező a jobb karrierlehetőség is. Az Ausztriában, Németországban, Svájcban vagy Liechtensteinben elhelyezkedni kívánó magyarok 31,3 százaléka három évre, 14,5 százaléka öt évre, 7,4 százaléka egy évre, 4,7 százaléka pedig csak néhány hónapra tervez külföldi munkát. Ugyanakkor a válaszadók 23,5 százaléka vélekedett úgy, hogy nem is jönne vissza Magyarországra, 18,6 százalék pedig bár öt évnél hosszabb időre menne, később visszatérne.