Sokszínű energiatermelés szükséges

Az energiastratégia keretében a kieső erőművek pótlására részletes feltételrendszert dolgoznak ki, amelynek egyik eleme lesz a villamosenergia-termeléshez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás egyharmaddal történő csökkentése – ismertette az energiastratégia-tervezet részleteit Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős államtitkára az MTI kérdésére.

Ez úgy érhető el – fűzte hozzá –, hogy növekszik a megújulók részaránya, és – amennyiben a kormány a megfelelő biztonsági és gazdaságossági elemzések ismeretében úgy dönt – a paksi atomerőmű telephelyén új blokkok létesülnek. Megfelelő költséghatékonyság esetén a megnövelt hatékonyságú modern gázturbinák és széntüzelésű erőművek is reális alternatívát jelenthetnek. Az államtitkár közlése szerint hat forgatókönyvet dolgoztak ki, amelyben hármat – a beruházási igény, a szén-dioxid-kibocsátás, a várható áramár és a nettó importigény alapján – közel azonos értékűnek ítéltek a tervezet kidolgozói, de a társadalmi vita végéig nem foglalnak állást egyik mellett sem.

Bencsik János

elmondta azt is, hogy a tervezet szerint stratégiai tartaléknak tekintik a hazai lignitvagyont a jelenlegi kitermelési kapacitással és infrastruktúrával, de a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiák alkalmazásával. A tervezetet kidolgozó szakemberek arra számítanak, hogy a hő célú felhasználás mintegy másfél-két milliárd köbméterrel csökkentheti a földgázfelhasználást. Ugyanakkor valamennyi alternatíva azzal számol, hogy 2020 után jelentősen – három-négy milliárd köbméterrel – nő majd a villamos erőművek igénye, így mindegyik forgatókönyv szerint a földgáztüzelésű erőművek képviselik a legnagyobb részarányt. Az egyoldalú gázimportfüggőség súlyos ellátásbiztonsági kockázatot, tartóssá válása pedig jelentős árkockázatot is jelent. A földgázhálózat határkeresztező kapacitásainak bővítésével lehet javítani az ellátásbiztonságot és segíteni a gázpiaci verseny kialakulását.