Az EU10 országcsoport termelése visszatért a krízis előtti szintre

2011 elején, mintegy két és fél évvel a globális pénzügyi válság kitörése után, az EU10 gazdasági teljesítménye elérte a krízis előtti szintet, az EU15 országcsoporttal folytatott kereskedelmi és ipari termelési együttműködésnek, a szoros korrelációt mutató gazdasági ciklusnak köszönhetően - állapítja meg a Világbank új, az EU10 országcsoport gazdasági teljesítményét elemző, Bukarestben bemutatott első jelentése.

A Világbank 2011-re 2,8 százalékos, 2012-re 3,0 százalékos magyar GDP-növekedést jelez előre, az EU10 országcsoportra pedig sorrendben 3,1 és 3,8 százalékosat. Az EU10 országcsoportot Csehország, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia, az EU15 országcsoportot pedig Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Íroszág, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság alkotja. A növekedés erősödése 2010 második felében indult meg a készletfeltöltés, az ipari termelés két számjegyű százalékos növekedése, valamint a lakossági fogyasztás javulásának támogatásával. A gazdasági hangulatindex az EU10-ben 2010 decemberében 26 hónap után először haladta meg a hosszú távú átlagot. A fellendülés üteme az EU10 országokban 2011-ben és 2012-ben tovább gyorsul, bár egymástól eltérő mértékben. A tőkejavak és a tartós használati cikkek globális keresletének növekedésével párhuzamosan az országcsoport vállalatai fokozzák beruházásaikat és növelik a kapacitáskihasználást. A kilátások javulásával együtt pedig a lakossági fogyasztás is növekedésnek indul. Szlovákia és Lengyelország változatlanul erős gazdasági teljesítményt mutat majd fel, az eleve alacsony krízis előtti egyensúlytalanság miatt, illetve szoros integrációjuknak köszönhetően az európai termelési rendszerbe. Észtország, Litvánia és Lettország az exportnövekedésre támaszkodhat, mivel a lakossági fogyasztás csak lassan javul. Románia és Bulgária gazdasági növekedése, amely országokat a többinél később érintett és jobban megviselt a válság, az országcsoporton belül a legmagasabbak közé tartozhat Lettország és Litvánia mellett. Szlovéniában és Magyarországon csak mérsékelt ütemű javulásra lehet számítani, Csehországban pedig az EU15-ökhöz mérhető lassulásra, leginkább azért, mert ezek az országok közelítették meg idáig legjobban az uniós bérszínvonalat. Az EU10 növekedési kilátásait azonban kockázatok árnyékolják be. Az export 2010 végére visszatért a krízis előtti szintre, a világkereskedelmi fellendülés jóvoltából. A beruházások változatlanul alacsonyak a gyenge belső kereslet, a felszámolások, valamint a kedvezőtlen nemzetközi finanszírozási feltételek miatt. A gazdasági teljesítmény javulása változatlanul munkahelyteremtés nélkül zajlik a térségben. A termelés növekedésének kezdete után másfél évvel a munkaerő-piaci fellendülés még nem indult be.