A 21. század foglalkoztatása?

8 európai ország 11 szervezete állt össze, hogy úttörő szerepet vállaljon az úgynevezett szociális gazdaság népszerűsítésére. A sajtótájékoztatón megjelent Puskás Tivadar országgyűlési képviselő, Szombathely polgármestere is, aki politikai támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Olaszországban és Spanyolországban már vállalatbirodalmak épültek erre a gazdasági formára.

A 2009 márciusában indult és 2012 januárjában záródó, közel 2,5 millió eurós költségvetésű ISEDE-NET projekt célja, hogy a dél-kelet európai régióban elősegítse a szociális gazdaság fejlődését, mellyel hozzájáruljon egy versenyképes munkaerőpiac kialakításához is. A szociális gazdaság egyik legfontosabb jellemzője, hogy a társadalmi szolidaritást nem segélyezéssel, hanem a reálgazdaságban, a valódi munkaerőpiacon oldja meg. A nagyszabású gazdasági projekthez 8 európai ország 11 szervezet csatlakozott, Magyarországot a szombathelyi Savaria Rehab-Team Nonprofit Kft. képviseli. A projekt bemutatkozó sajtótájékoztatójára április 7-én, Szombathelyen került sor. A rendezvényen megjelent

Puskás Tivadar

, Szombathely polgármestere is. A politikus beszédében üdvözölte és támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Hangsúlyozta: egy országos, sőt nemzetközi jelentőségű projektről van szó, amely remélhetően követőkre talál a régióban, hiszen a modell összhangban van a kormányzati elképzelésekkel.

Bujtás Edit

, a Savaria Rehab-Team Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója többek között azt hangsúlyozta, hogy amíg a közcélú foglakoztatás csak időszakos megélhetést biztosít, a szociális gazdaság hosszú távú lehetőséget jelent a hátrányos helyzetű munkavállalók számára.

Horváth Olga

szakértő, a projekt magyarországi elindítója kritikával illette az elmúlt időszak magyar gyakorlatát, mondván, azzal, hogy a projektek támogatása során a fenntarthatóságára kevés figyelem irányult, s a szervezetek projektről projektre élnek, a legjobb ötletek is elhalnak a projektek befejezése után. Így sok pénzből sikerült munkanélküliséget teremtenünk. Ugyanakkor a fejlett európai országokban – a gazdasági és foglalkoztatási problémák egyik megoldásaként - már a kilencvenes években elindult a szociális gazdaság kiépítése, és mára néhány ország már eljutott oda, hogy ebben a szektorban a kereső népesség körülbelül 10 százalékának tudnak munkát biztosítani. Magyarországon ez az arány 2 százalék körül van.

Szendi Zsuzsa

projektvezető egy működő olasz példán mutatta be a szociális gazdaság mindennap gyakorlatát: Brescia város önkormányzata egy 11 ezer főt foglalkoztató szociális gazdaságon alapuló céghálózatot hozott létre. A hálózat nemcsak a foglalkoztatási gondokat enyhíti, de sikeresen helytáll a piaci körülmények között is. A város a hálózattól rendeli meg a közszolgáltatásokat, így rászorulóknak munkát ad és nem támogatást nyújt.

Szakály Gábor

tanácsnok, a szombathelyi szociális bizottságának az elnöke emlékeztetett: a az önkormányzati piac számos cég számára extraprofitot jelent, így számolni kell jelentős ellenérdekeltséggel is. Ugyanakkor a város már 2009 óta partner a szociális gazdaság kialakításában, és továbbra is elkötelezett az ügy mellett, olyannyira, hogy már megkezdték a tárgyalásokat a szombathelyi cégekkel, például a Vasivíz Zrt.-vel és a városi parkfenntartóval. A projekt a South East Europe Programban az Európai Unió és a Magyar Állam Társfinanszírozásával valósul meg.

Forrás:

alon.hu/a REGON-csoport tagja, Szombathely