Thealter – illúzió blog: második nap


Amikor Hamlet bevágja a hatodik gólt
Sokat vártam ettől a naptól, és ha úgy vesszük, sokat kaptam. A délutáni táncszínház egyetlen erénye számomra az volt, hogy a fesztivál végre méltó helyszínre, a Kisszínházba költözött.
Ám amit ezután leírok, csupán magánvélemény.
Jelena Stikova
kiváló táncos, gyönyörű teste van, kellemes látványt nyújt a színpadon, de ezenkívül semmi más nem emlékeztetett a Derevo színházi csoport hagyományaira. A díszlet mintha a Sziget nagyszínpada lenne, de itt mindössze egyetlen zenész öncélú építménye, hogy lássuk, mennyire jól játszik az összes hangszeren és még a hangmintákat is pontosan elindítja, ha kell. A táncosok mozgásában, illetve inkább át-átvonulásában nem fedezem fel a rendező koncepcióját. Egyre inkább úgy érzem, egy gyenge, ám annál hosszabb cirkuszi produkció szemtanúja vagyok. Erre az érzésre rendesen rásegít, hogy a mindenes „zenebohóc” a végére bejátssza magát a táncparkettre, mert miért is tudna háttérben maradni, és a végtelen történet végtelen befejezését meghosszabbítva, a gyér tapsot kicsit túlértékelve, ránk erőltet egy már valóban szánalmas ráadást. Nincs értelme tagadnom, csalódott vagyok. Olvasóm és barátom,
Lacika
rendre felemlegeti, mikor írom meg századik Hamlet-blogbejegyzésemet. Jó irányban haladok!
Menszátor Héresz Attila
zseni. Szeretem ezt az embert. Lelkesedésem szintén magánvélemény. Már a tavalyi Jászai-előadás után tudtam, az idén bármivel is jön, azt megnézem. A Hamlet-illúziók csak ráadás. Menszátor végig egymaga van a színpadon, a többi szereplő az előadást kísérő film szereplője, tárgyal, vitázik és ha kell, megvív velük. Hamlet, azért hogy elég együgyűnek tűnjön, a magyar válogatott labdarúgómezében álcázza magát. Hátán a mezszám: 1526. Labdáján halálfej, ennek ellenére ügyesen dekázik, és ha kell, bevágja azt a londoni hatodik gólt. Kell-e ennél súlyosabb hamleti magány és őrület? Mindeközben a közönség felszabadultan nevet a poénokon, mert ez a dán királyfi bizony esendő, szánalmasan emberi, nyugodtan ki lehet nevetni. Nincs értelme tagadnom, nagyon elégedett vagyok.
Jelena Stikova: Tula
előadók: Jelena Stikova,
Ivan Kozirjev, Viktorija Nyikityina, Alekszandr Barmenkov
zene:
Igor Tyimofejev
hang:
Spiros Paterakis
látvány és koreográfia: Jelena Stikova Menszátor Héresz Attila: Hamlet-illúziók szereplők: Menszátor Héresz Attila,
Huszár Zsolt, Menszátor Magdolna, Atlasz Gábor, Szőllősi Zoltán, Fátyol Kamilla, Mucsi Zoltán, Kovács Krisztián
film:
Géczi Dávid, Császi Ádám
mozgás:
Kántor Kata
technika:
Vella Péter, Duránszkai Zsolt
fény:
Turcsányi István
munkatárs:
Sediánszky Nóra
rendezte: Menszátor Héresz Attila
Petró János