Gazdaság

Diákok nyári foglalkoztatása

Diákok nyári foglalkoztatása

2009. június 20., szombat
Diákok nyári foglalkoztatása

Az iskolák nyári szünidejének megkezdésével aktuális kérdéssé vált a diákok munkavállalása, melynek törvényi feltételeivel mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak érdemes tisztában lenniük. Az alábbiakban ebben szeretnénk segítséget nyújtani azzal, hogy ismertetjük a diákok munkavégzésének személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékvonzatait.

Fiatal munkavállalónak minősül az a magánszemély, aki a 18. életévét még nem töltötte be. Az iskolai szünet ideje alatt a 15. életévét betöltött, nappali rendszerű iskolai képzésben részt vevő tanuló már létesíthet munkaviszonyt, azonban a 16 éven aluli diák munkavállalásához a törvényes képviselő (szülő, gyám) hozzájárulása is szükséges. Fontos, hogy jövedelem csak akkor fizethető ki, ha a diák rendelkezik adóazonosító jellel, amely szükség esetén az APEH ügyfélszolgálatainál igényelhető. Adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a szakképzésben tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló esetében a minimálbér (2009. évben 71.500-Ft.) 50%-át meg nem haladó díjazás. A szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanuló díjazása, a minimálbér 20%-áig tekinthető adóterhet nem viselő járandóságnak. Ez azt jelenti, hogy a rá eső adót nem kell megfizetni, és adóbevallást sem kell benyújtani. Ha azonban a diák a fenti díjazáson felül, vagy más jogcímen is szerez jövedelmet, bevallás benyújtására kötelezett. A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész szintén adóterhet nem viselő járandóság. A fent meghatározott mérték feletti rész viszont egyéb jövedelemnek minősül, amely személyi jövedelemadó köteles. A foglalkoztatót 11%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége terheli. Elterjedt forma a nyári időszakban a diákoknak munkavállalóként, munkaviszonyban történő foglalkoztatása. Munkaviszonyból származó jövedelem bérjövedelemnek minősül, amely adó- és járulékköteles. Akár a tanulószerződés alapján, akár munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló, hallgató biztosítottá válik. A járulékalapot képező jövedelem után a foglalkoztató 24% nyugdíjbiztosítási járulékot és 5% egészségbiztosítási járulékot, továbbá 1.950-Ft. egészségügyi hozzájárulást, a biztosított pedig 9,5% nyugdíjjárulékot és 6% egészségbiztosítási járulékot fizet. Más szerződési forma a Ptk. szerinti megbízási jogviszony, amely a személyi jövedelemadó szerint az önálló tevékenység kategóriába tartozik. Ilyen szerződés alapján a diák akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri vagy meghaladja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 30%-át, naptári napokra annak 30-ad részét. Amennyiben a biztosítási kötelezettség fennáll, akkor a járulékfizetési és az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség tekintetében a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha biztosítási kötelezettség nem jön létre, a foglalkoztatót 11%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. Mindkét fél számára biztonságos és jó megoldás az AM- könyvvel (alkalmi munkavállalói könyvvel) történő foglalkoztatás, melynek azonban időbeli és anyagi korlátai is vannak. Alkalmi foglalkoztatásról akkor beszélünk, ha a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval legfeljebb 5 egymást követő napig és egy hónapon belül legfeljebb 15 napig, valamint egy éven belül legfeljebb 90 napig létesít munkaviszonyt. A mezőgazdasági idénymunka esetében ezt a korlátot feloldva maximum 60 napban határozza meg a törvény a foglalkoztatás időtartamát. Az alkalmi munkavállalói kiskönyv a munkaügyi központoknál ingyenesen váltható ki, és azt a munkavállaló köteles magánál tartani. Az alkalmi munkavállalásból szerzett jövedelemről 858 ezer forintig nem kell adóbevallást benyújtani abban az esetben, ha a tanuló csak ezen a jogcímen szerzett jövedelmet, vagy adóterhet nem viselő járandósága volt. A járulékfizetési kötelezettséget a foglalkoztató a közteherjegy beragasztásával teljesíti.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.